Jó benyomást tettem az interjún? Szimpatikusnak, hozzáértőnek találtak? Egyáltalán hogy kell viselkednem, hogy elérjem a kívánt eredményt? Lehet befolyásolni a rólam kialakított képet? Ilyen és hasonló kérdések merülnek fel mindenkiben, aki átesett egy számára fontos találkozón, hisz tudjuk, hogy mennyire számít a rólunk kialakított kép a sikerességünk, előremenetelünk, szempontjából.
A benyomások alakulását nehéz előre meghatározni. Ezért egy egyszerű kérdéssel célravezetőbb kezdeni: Hogyan lehet egy kerek, egységes benyomást kialakítani valakiről, amikor az információk, amelyekre általában a benyomásainkat alapozzuk, hiányosak, mert részletekben kapjuk őket? És egyáltalán hogyan lehet összerakni ezeket az elszigetelt részecskéket úgy, hogy megfelelő képet kapjunk valakiről?
Vegyünk egy példát!
Katáról, a munkatársunkról tudjuk, hogy magas, nagy kék szemei vannak, barátságos, vörös a haja, kitartóan dolgozik. Hogyan tudjuk kialakítani Katáról azt az átfogó benyomást, hogy kellemes, csinos és kiváló alkalmazott?
Több alternatív modell is van, ami megmagyarázza a benyomások alakulását. Ezekhez általában néhány valóban fontos és informatív „központi” vonásra támaszkodunk, és az egyéb jellemzőket a központi vonáshoz igazítjuk. A másik lehetőség, hogy összegezzük vagy átlagoljuk az információ különböző darabjait. Lássuk, hogyan!
Bizonyított, hogy az emberek úgy vannak programozva (Gestalt elmélet) hogy egységes, oszthatatlan formákat észleljenek, nem pedig töredezett, információrészleteket. Ilyenek vagyunk. Ráadásul olyan egységes formákat és struktúrákat észlelünk, amelyek később már nem vezethetők vissza összetevő elemeikre. Ezért az emberek egymás megismerésére amolyan horgonypontokat alkalmaznak, vagyis a másik emberben mindig bizonyos központi vonásokat veszünk észre, és ezen keresztül igyekszünk megragadni az illető személyiségét.
A benyomások alakulását vizsgálva több kísérletet is végeztek már. Arra jutottak, hogy egyetlen, központi vonás felcserélésével jelentős hatást gyakorolhatunk a benyomásokra. Például ha valakiről azt a jellemzést kapjuk hogy az illető melegszívű, majd egy kollégánk épp az ellenkezőjét állítja, vagyis a „melegszívű” jellemzés felcserélődik a „hidegre”, ez nagyban befolyásolja a célszemélyünk megítélését. De az is előfordul, hogy például egy delikvensről azt a jellemzést kapjuk, hogy melegszívű és még mi mellé tudunk sorolni pár jó tulajdonságot az illetőről, akkor az összbenyomásunk is pozitív lesz.
Összegezve: ha jó benyomást szeretnénk kelteni másokban, feltétlenül hangsúlyoznunk kell a legjelentéktelenebb jó tulajdonságainkat is!
A kutatók vizsgálatai alapján az is kiderült, hogy csak az az információ javítja az összbenyomást, amelyik sokkal kedvezőbb az eddig megismert pozitív tulajdonságokhoz képest. Ezért aztán, ha állásra pályázunk, csupán erősen pozitív tulajdonságainkat kell megemlítenünk, és nem kell előhozakodnunk a kisebb, vagy elenyésző jó tulajdonságainkkal.
Vajon melyik a fontosabb egy interjún? A belépőnk, vagy a befejezés?
Nagymértékben befolyásolja a benyomás alakulását a sorrend, amelyben a másik személyre vonatkozó információkat kapjuk. A viselkedésünk általában azt a felvetést követi, hogy az első benyomások minden további benyomásnál fontosabbak! Ezért fontos, hogy különös gonddal ügyeljünk a megjelenésünkre, és tegyünk meg mindent annak érdekében, hogy barátságosnak, intelligensnek látsszunk, amikor először találkozunk leendő munkaadóinkkal. Ha valaki rosszul indít, legalábbis úgy érzi, hogy nem tett jó benyomást egy első találkozó alkalmával, annak sem kell kétségbe esnie, mert ha több fordulóban van módja találkozni a leendő feletteseivel, akkor lesz módja rá, hogy az erős első benyomásokat kiküszöbölje. Igaz, csak abban az esetben, ha az az első benyomás nem alakult ki róla olyan határozottan.
Ilyenkor ugyanis egy második találkozás alkalmával, amikor már pozitív hangulatú a beszélgetés, az „újdonsági hatás” érvényesül, vagyis a rólunk utoljára kapott információ fogja meghatározni a végső benyomásokat. Hogy miért? Az újdonsági hatás legnyilvánvalóbb magyarázata az emlékezet. Ha egy észlelő nem döntött még egy személyről a korábban kapott információk alapján, akkor az utolsó néhány információ azért fog rá nagyobb hatást gyakorolni, mert ezekre emlékszik.
Tehát, ha nem áll módunkban befolyásolni azokat a személyeket, akikben szeretnénk a lehető legjobb benyomást kialakítani magunkról, akkor mégiscsak a legjobb arra koncentrálni, hogy a lehető legjobb első benyomást keltsük a találkozásunk alkalmával!
További karrier tanácsokért látogassanak el a CV-Online Karrier Központjába!
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!