Szakmai tesztek az állásinterjún

Az állásinterjúk tesztjei sok stresszt okoznak az álláskeresőknek, ezért érdemes ezeket alaposabban megismerni, mert így jobban is kezelhetők.

Az állásinterjún többféle tesztet bevethetnek, szakmai, személyiség és képességek mérésére szolgáló teszteket is. A szakmai tesztekkel kapcsolatos első tévhit, hogy egy iskolai dolgozathoz hasonlóan mindent meg kell tudni oldani, és baj, ha valaki valamit nem tud. Ez nem igaz. A második tévhit, hogy erre nem lehet készülni. Szakmai tesztekre készülni kell, a megpályázott pozícióhoz kapcsolódó szakmai alapokat érdemes interjú előtt átolvasni. Az írásbeli szakmai tesztekkel a munkáltatók többféle szempont szerint szűrnek:

1. Felmérik a jelölt meglévő tudásanyagát az adott témában.

Néha a szakma legalapvetőbb fogalmait definiáltatják, vagy egy olyan egyszerű feladatot adnak, amiről a jelölt nem is érti, hogyan kerülhetett szakmai tesztbe. Úgy, hogy a munkáltató a szakmai alapokra is kíváncsi, nemcsak arra, hogy eddigi napi munkáiban mennyit tudott a jelölt elsajátítani a szükséges tudásból. Felületes-e a tudása, vagy megalapozott? Mechanikusan végzi-e a munkát, vagy érti is a folyamatokat?

2. A fenti kérdéstípusnak ellentéte, amikor nagyon mély szakmaiságot kérnek, és a jelöltek többsége kétségbeesik, hogy ő ezeket nem tudta megválaszolni.

Megnyugtatnám őket: sok esetben ez nem is baj. A munkáltató a tudásának határaira is kíváncsi, például azért, hogy tudja, milyen képzésekre van szüksége a jelöltnek, ha őt választják. Egy-egy szakmán belül rengeteg szakterületet lehet elkülöníteni, irreális elvárás lenne, ha mindenkinek mindent 100%-osan tudnia kellene. Ha az alapkérdésekben megfelelő szakmai alapokat mutat a jelölt, akkor feltételezik róla, hogy gyorsan meg tudja tanulni, ami hiányzik az adott munkakörhöz.

ÉRDEKES: Tippek állásinterjúra kalandoroknak és biztonságra törekvőknek

Szóbeli vizsga

A szóbeli szakmai tesztek sem egyenlőek az iskolai vizsgákkal. Itt sem baj, ha nem tud mindenre válaszolni a jelölt. Az interjúztató – az írásbeli tesztekhez hasonlóan – azt szeretné felmérni, hogy a jelölt szakmai alapjai megfelelőek-e, hol vannak hiányosságai, és ezeket a hiányosságokat lehet-e gyorsan pótolni? Egy szóbeli szakmai tesztnél a jelölt kommunikációs stílusa is megmutatkozik: hogyan kezeli, ha nem tud valamit? Mentegetőzni, magyarázkodni tilos! Összetettebb feladatra kér-e felkészülési időt? Kérni kell 5-10 percet, jegyzetet készíteni, ha szabad.

Szöveges feladatok

Általában rövid esettanulmányokat kell megoldani ilyenkor. Fontos tudni, hogy az ilyen feladatoknál sosincs egyértelmű jó válasz. Két fő szempont alapján értékelik a megoldást: a jelölt mit tart  helyes megoldásnak, és ezt hogyan indokolja? Hogyan próbálja meggyőzni az interjúztatót, hogyan prezentálja a megoldást? Ha elfogadták a megoldását, azt hogyan viseli, ha nem, arra hogyan reagál?

Csapdák

Szóbeli és írásbeli feladatoknál is előfordul, hogy szándékosan hiányos információkat adnak meg, esetleg egymásnak ellentmondó, vagy kétértelmű információkból kellene megoldásra jutni. Ha valami hiányzik, kétséges, ne féljünk kérdezni! Az ilyen kérdések is megmutatják a jelöltről, hogy hogyan gondolkodik, milyen önbizalommal, szakmai hozzáállással kezel egy feladatot.

Sok esetben az írásbeli tesztekre adott idő kezelhetetlenül rövid, ezért sem kell kétségbeesni, ha nem sikerül befejezni. A hatékonyságot, a gyors és pontos megoldást mérik. Az a teszt sikerül igazán rosszul, amit kapkodva, időnyomás alatt próbál a jelölt egyre kétségbeesettebben befejezni, ahelyett, hogy az egyes feladatok befejezésére koncentrálna.