Egy ausztrál felmérés eredményei szerint a helyiek több százmillió dollárt költenek felesleges, nem kívánt ajándékokra, amelyek aztán a szekrény aljában, elfeledve hevernek évekig.
Sosem kért, sosem használt…
Az Australia Institute vizsgálata szerint tavaly karácsonykor mintegy hatmillió ausztrál kapott nem kívánt és végül soha nem használt ajándékokat rokonairól, ismerőseitől. Idén négyből egy fő számít arra, hogy átadott ajándékai közül egy vagy több a szekrény alján, a kacatok között elásva végzi. Az intézet kalkulációja szerint a nem kívánt ajándékok az áruk, a vásárlásukra fordított idő és az előállításukra felhasznált erőforrások tekintetében legkevesebb 798 millió dollárt emésztenek fel. A kalkulációt a cég az egy fogyasztóra jutó átlagos ünnepi kiadások összegére, továbbá arra a gazdasági elméletre alapozta, miszerint az ünnepekkor ajándékokra elköltött összeg tíz százaléka a felesleges kiadásokat fedezi.
A kutatás szerint négyből egy ausztrál ad olyan személynek is ajándékot, akinek esetében inkább a kötelességérzet vezérli, mintsem az ajándékozás tényleges célja. Ráadásul negyedük olyan anyagi helyzetben él, hogy nem tudja önerőből, hitelek nélkül fedezni kiadásait. Richard Denniss, a felmérést végző cég igazgatója szerint a kötelezőnek érzett ajándékozás terjedő szokása nem az embereknek okoz örömet, csak a kereskedőknek és a vásárlásokat fedező bankoknak. Mint mondta, legalább egymillió ausztrál vásárol hitelből ajándékokat olyan személyeknek, akiknek nem is szeretne adni.
Denniss hangsúlyozta, a soha nem használt vagy használhatatlan ajándékok előállítása rendkívüli erőforrásokat emészt fel, nem mellesleg a gyártás és szállítás is komoly, egyúttal felesleges gazdasági- és környezetterhelést jelent. Mint mondta, a kutatás eredményei arra utalnak, hogy bőven van mód arra, hogy a karácsonyi ünnepeket pénztárcakímélőbb és hasznosabb módon bonyolítsák le az emberek. Hozzátette, a kutatás pozitívuma, hogy a válaszok szerint ötből négy ausztrál annak is örülne, ha fizikai ajándék helyett az ajándékozó valamely non-profit, jótékonysági szervezetnek juttatna egy kisebb adományt az ajándékozott nevében.
Lelkesen várják a postát a kanadaiak
Kanadában még az internet széleskörű elterjedtsége sem veti vissza a postai üdvözlőlapküldés szokását. Egy friss felmérés szerint tízből nyolc kanadai várja lelkesen a postást az ünnepek alatt, remélve, hogy karácsonyi képeslapot hoz.
Karácsonykor még mindig előnyben van a posta
Friss kanadai felmérés eredményei szerint a virtuális levelezés minden előnye ellenére sem tudja visszaadni az e-mail azt az örömöt, mit a postaládában talált kézzel írott ünnepi üdvözlet jelent karácsonykor a kanadaiak számára. A Kanadai Posta megbízásából készült felmérés szerint ugyanis tízből nyolcan örülnének, ha rokonaiktól, ismerőseiktől érkező karácsonyi üdvözletet hozna a postás. Ez az arány ráadásul növekedés a 2008-ban mért adatokhoz képest, amikor is tízből heten válaszolták azt, hogy szeretnek üdvözlő lapot kapni karácsonykor.
A válaszok szerint a kanadaiak átlagosan 15 karácsonyi üdvözletet adnak postára. A megkérdezettek közel negyede azonban több mint 21 lapot küld szeretteinek az ünnepekkor. Az összes válaszadó 60 százaléka állította, hogy az interneten keresztül egyáltalán nem küld karácsonyi jókívánságokat, azok viszont, akik küldenek, átlagosan csak öt személynek címzik meg a virtuális lapokat.
A két nem közül a nők inkább küldenek bélyeggel ellátott, mint virtuális üdvözletet. Az eredmények szerint a nők 75, a férfiak 62 százaléka választja a hagyományos formát az online karácsonyi üdvözletek helyett. Érdekesség, hogy a postaszolgálat ünnepi preferálásában regionális különbségek is kimutathatók. Az atlanti partvidéken élőknek például 92 százaléka örülne a postán érkezett üdvözleteknek, Brit Kolumbia tartományban a megkérdezettek 83 százaléka, míg Ontario tartományban 77, Quebec régióban 79 százalék fogadna szívesen hagyományos karácsonyi lapot.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)
Társadalomtudományi Kar