Vegyük át újra: a sikeres álláskeresés folyamata

Ahhoz, hogy a legtöbb információt megszerezhesd egy-egy álláslehetőségről, érdemes elemezned a hirdetéseket.

Az újsághirdetések, álláshirdetések olvasásánál, a következőkre figyelj oda:

• Eleve szűrd ki a komolytalannak tűnő (pl. napi sok ezer forintos jövedelmet ígérő, a munkatevékenységre utalást sem tevő) hirdetéseket. Ezzel felesleges köröktől kímélheted meg magad.
• A munkaadók legtöbbször a legoptimálisabb munkavállalót próbálják megtalálni a hirdetés útján, azaz a legmagasabb követelményekből indulnak ki.
• Ne vedd túl szigorúan a hirdető által megfogalmazott követelményeket, ha az nem feltételként szerepel. Alapvető követelmény viszont a realitás. A munkáltató miután megismerte a jelentkezőt, megváltoztathatja elvárásait (pl.: korhatár, iskolai végzettség, gyakorlat, nyelvtudás, bejárás, férfi-nő stb.)

Az újsághirdetés formájából, tartalmából következtetni lehet a munkaadóra:

• Mérete utal a cég anyagi lehetőségeire, hírnevére. Az internetes állásinformáció esetében a munkáltató honlapjából következtethetünk hasonló módon.
• A tartalom utal a cég elképzeléseinek konkrétságára: milyen elvárásokat támasztanak a jelentkezőkkel szemben, ehhez mennyire ragaszkodnak, milyen feladatokat szánnak a leendő munkatársaknak.
• Amennyiben telefonszám, e-mail cím és konkrét személy szerepel a hirdetésben, akkor a megadott személyhez fordulhatsz kérdéseiddel, illetve részére küldheted meg pályázatodat.
• A jelentkezés és a pályázat megírása előtt mindenképp szerezz be további információkat.

Az álláshirdetések elemzésével három nagy információcsoportra találsz utalásokat, ezek pedig a vállalatra, a beosztásra illetve az álláskeresőre – vagyis rád – vonatkoznak. Ugyanígy beszélhetünk adott információkról, feltételezésekről, illetve a jelentkezés és az interjú előtt megszerzendő információkról. A vállalat esetében az információk a tőkeerősségre, a dolgozók számára, a piaci részesedésre vonatkozhatnak, vagyis a cég stabilitására. A beosztás kapcsán a közvetlen felettesről, a közvetlen munkatársak számáról, a feladatokról, a napi elvárásokról szerezhetsz információt. Az álláskereső esetében az információk az iskolai végzettségre, egyéb szakmai ismeretekre, a számítástechnikai- illetve nyelvismeretre, a szükséges szakmai gyakorlatra, munkatapasztalatra, részfeladatokban való jártasságra, megszerezett készségekre, egyéb képességekre vonatkozhatnak. Külön meg kell vizsgálnod azt is, hogy a hirdetésben csak ismeretet kérnek-e, vagy oklevél, bizonyítvány meglétéhez kötik feltételeiket. Ezek tehát azok a tulajdonságok, amelyeket jelentkezésed esetén te is hangsúlyozhatsz, illetve hangsúlyoznod kell.

A részfeladatokban való jártasságra egy példa: leendő munkáltatód pályakezdő fiatalt szeretne alkalmazni, nem is kér különösebb szakmai tapasztalatot, csak azt, amit a kötelező gyakorlatok során már megszerezhettél, azonban előnyként tünteti fel a gyors és pontos gépírástudást és a felhasználói szintű, de magabiztos számítógép használatot. Ebben az esetben nyugodtan hivatkozhatsz adatrögzítői diákmunkádra, mely a munkatapasztalat hosszától függően pontosabb képet szolgáltat a munkaadónak, mint az a mondat, hogy “Jól gépelek, és gyakran használom a számítógépet”. Játékra? Munkára?

A hirdetés komolyságára utal továbbá, ha nevet (esetleg beosztást), címet, telefonszámot szerepeltetnek. Ilyen esetben feltételezhetjük, hogy komolyan gondolják az állást.

Az elemzés elkészítéséhez kezdetekben használhatsz táblázatot, természetesen minden hirdetéshez újat, amit lefűzhetsz a már említett álláskereső füzetedbe.
A technikát érdemes gyakorolni, sőt jól begyakorolni, hiszen a rutin megszerzése után, már nem szükséges táblázatot készíteni, sőt szövegkiemelőzni. Egy idő után “rá áll a szemed”, és könnyedén kiszűrheted a releváns információkat, mögé látsz az elvárásoknak, követelményeknek, eszedbe jutnak azok a kérdések, amik érdekesek lehetnek a jelentkezés előtt, illetve az interjú során.

 

Kapcsolatteremtés a munkáltatókkal

 

Az első kapcsolatfelvételre telefonon, vagy írásban kerülhet sor. Telefonálásunk célja lehet az időpont – vagy más lényeges körülmény – egyeztetés, információszerzés a cégről, álláslehetőségről. E-mailben vagy levélben érdeklődhetünk a megszerzendő állásinformációkról, ugyanakkor pályázatunkkal információkat közvetítünk önmagunkról.

Ha tehát a nyílt és a rejtett állásinformációk felhasználásával felfigyeltél egy álláslehetőségre, elemezted azt, elérkezett az idő a kapcsolatfelvételre. Ennek megkönnyítésére több technikát alkalmazhatsz.

Egyik ilyen lehetőség a saját, “külön bejáratú” szakmai céltáblád elkészítése. A feladatod annyi, hogy összegyűjtsd a potenciális munkaadókat, munkahelyeket. Minden célállásodhoz vegyél elő egy tiszta, üres lapot. Középen felül írd fel jól láthatóan, kiemelve a célállásodat. Ezután alá, listaszerűen gyűjtsd össze, hol alkalmaznak ilyen foglalkozású munkaerőt. Fogalmazd meg azokat az ágazatokat, területeket, vállalattípusokat, amelyek jellemzői lehetnek a cégeknek. Ha már nincs több ötleted, add át a listát barátaidnak, évfolyamtársaidnak, rokonaidnak, ismerőseidnek. Ne feledd, a cél, minél több lehetőség összegyűjtése. Több szem többet lát, többféle tapasztalat többféle ötletet ad.

Ha szakmai céltáblád elkészült, készíts egy céglistát. A céglista a tervszerű és célirányos álláskeresés eszköze. Azokat a cégeket, intézményeket, munkahelyeket tartalmazza sorrendben, ahol szívesen dolgoznál. Ez lehet egy 100-150 céget tartalmazó lista, de minimum 20-21 szereplős. Az első helyen szerepel a legvonzóbbnak tűnő vállalat, illetve az első harmadban az “álom munkahelyek”, középen a “szívesen elvállalom” kategóriába tartózók, míg a végén a “kevésbé szimpatikus – de még éppen megfelelő” cégek.

A rutin megszerzése, a stratégia kipróbálása érdekében célszerű először a középmezőnyben lévő cégeket megkeresni. Így nem lesz olyan nagy a bűntudat, vagy a kudarc – hiszen “gyakorlunk” – ha valami nem sikerül, nem jön össze még nem baj; de annak is tudsz örülni, ha felvételt nyersz! Ha már úgy érzed, hogy beindult az álláskeresés, oldottabban tudsz viselkedni az interjúkon, következhet az “álom munkahelyek” megkeresése. A listát azonban folyamatosan bővítened kell – a jelentkezések megkezdésével nem maradhat abba az újabb álláslehetőségek felkutatása. A munkaerőpiac figyelésére még a munkában töltött időszak alatt is szükség van.

A céglista azért is fontos, nehogy kizárd magad a piac bizonyos szegmenseiből, egyes fontos cégektől. Azzal meg kell barátkozni, hogy ha valahonnan visszautasítást kapsz, oda leghamarabb 3-5 év múlva érdemes csak ismét jelentkezned. Persze vannak kivételek. Ha csupán a munkatapasztalat hiánya miatt választottak mást és a harmadik körig benn tartottak, nincs semmi akadálya, hogy hamarabb is újra próbálkozz.

frissdiplomas.hu