Mivel a közös megegyezésben a munkaviszony megszűnésének időpontja és a juttatások is rugalmasan alakíthatók, gyakori, hogy a felek a munkaviszony átszervezés vagy létszámcsökkentés miatti megszüntetését is közös megegyezéses formába öntik. A munka törvénykönyve a közös megegyezés kapcsán nem kívánja meg, hogy a felek a munkaviszony megszüntetésének indokát belefoglalják a megállapodásba, ezért a munkaviszony megszüntetésének indoka ezen megállapodásokból jellemzően hiányzik.
A törlesztési biztosítások jelentős része azonban munkanélküliség címén csak akkor nyújt fedezetet a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnésére, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlítik a közös megegyezés indokát (a munkáltatónál történt átszervezés, létszámcsökkentés, a munkáltató jogutód nélküli megszűnése vagy a munkavállaló tartós keresőképtelensége).
Ezért azokban az esetekben, amikor a fogyasztó rendelkezik munkanélküliség kockázatra is kiterjedő hitelfedezeti vagy törlesztési biztosítással, és a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az említett okokból kerül sor, célszerű a közös megegyezésről szóló megállapodásban a munkaviszony megszüntetésének indokát külön feltüntetni, mert a biztosító csak ekkor tekinti biztosítási eseménynek a munkaviszony megszüntetését, vagyis ekkor vállalja át a fizetési kötelezettséget. A fogyasztóknak ezt célszerű figyelembe venniük, törlesztő részleteik további fizetése így zökkenőmentes lesz, és megelőzhető az esetleges későbbi pénzügyi jogvita kialakulása is.
A felügyelet a figyelmeztetést azért adta ki, mert a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT), amelynek feladata a fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezése és a fogyasztói jogok hatékony érvényesítésének biztosítása, a munkanélküliségre fedezetet nyújtó hitelfedezeti, illetve törlesztési biztosításokat érintő jogviták általánosítható tapasztalatai alapján jelzéssel élt a PSZÁF felé – derül ki a közleményből. HR Portál