Napjaink elengedhetetlen kellékévé vált az okostelefon, amiben összpontosul minden, ami szükséges a modern élethez, ami által folyamatosan elérhetővé válunk, nem függünk többé tértől és időtől. A kommunikációs csatornák egyre inkább átalakulnak, ezzel együtt a közösségi média szerepe is felerősödik. A céges facebookban, twitterben, blogokban rejlő lehetőségeket pedig egyre több szervezet ismeri fel és használja.
Míg a web 1.0-jé az információsugárzás, a web 2.0 lényege a közösségi funkció. A közösségi média által ugyanis már létrejön egy interakció, lehetőség nyílik a véleményformálásra, tartalomfejlesztésre, vagyis az emberek is bevonódnak a folyamatba. – Ha egy cikk hatvanezer embernek tetszik, az egyfajta előszelekció, és feltételez egyfajta értéket – magyarázta a közösségi média erejét Cservenyák Tamás vezető tréner, coach a Captain által szervezett cégvezetői reggelin.
A közösségi háló pszichológiája
A közösségi funkcióval ellátott alkalmazások lényege tehát, hogy regisztrálhatok, megnézhetem mások profilját, véleményt nyilváníthatok. Az ember természetétől fogva kíváncsi és szeret betekinteni mások életébe. – Minden ember másként közösségi lény. Valaki megmutatni szereti magát, valaki pedig megnézni. Ezen az ideológián alapul a Facebook – árnyalja a képet Deák Zsolt.
Mire használják a közösségi médiát a vállalatok?
Magyarországon 2002-ben jelent meg az első közösségi oldal, az iwiw. Az igazi nagy áttörés azonban a kétezres évek közepén történt, amikor az emberek tömegesen kezdték el használni, és a cégek is felismerték, hogy ez egy csatorna lehet a fogyasztók, ügyfelek eléréséhez, s használható marketingre, ügyfélkapcsolatokra, PR-ra, CRM-re, értékesítésre, toborzásra is.
A cégek a tehetségekért folytatott harc eszközét látják benne, úgy hiszik, hogy ez versenyelőnyhöz juttatja őket. Ezt igazolja az is, hogy a Fortune 100-as listáján szereplő európai cégek 89 százaléka jelen van legalább egy közösségi média platformon. Egy tavaly végzett hazai felmérés szerint pedig a cégvezetők fele használja a közösségi oldalakat. – Nehéz tehát azzal vitatkozni, hogy a közösségi médiának van szele és az emberek nagy részének befolyásolja napi életét – jelentette ki Cservenyák Tamás.
A szakember hozzáteszi: azt azonban már kevesen tudják, hogy ezt vállalaton belül is lehet használni, méghozzá tudásmegosztásra, tanulásra, belső kommunikációra, termékfejlesztésre, közösségépítésre – különösen nagy földrajzi távolságok esetén érdekes mindez -, dolgozói elkötelezettség növelésére. Ahogy a Center for Creative Leadership 70-20-10 elnevezésű tanulási modellje is megmutatta, a munkavállalók hetven százaléka munkavégzés során tanul a legtöbbet, húsz százaléka másoktól vagy épp beszélgetések során lesi el a szükséges tudnivalókat, és mindössze tíz százaléka sajátítja el a tudást formális képzéseken. A közösségi média éppen ezért releváns a vállalati tanulásban.
Céges facebookokkal a versenyelőnyért
A nagyvállalatok rájöttek, mekkora előnnyel bír egy belső vállalati közösségi oldal a globalizáció korában és a tudásalapú gazdaságban. Ennek azonban még nincs akkora múltja, hiszen ezzel az olyan úttörőnek számító vállalatok, mint például az IBM, is csak 2007-ben kezdett el komolyabban foglalkozni. Előnye, hogy egy világszerte százezer dolgozót foglalkoztató vállalat könnyedén szerezheti be, gyűjtheti össze, oszthatja meg a fontos információkat, tapasztalatokat, s fejlesztheti dolgozói készségeit.
A személyes információk megosztása révén pedig többet tudhat meg a munkavállalóiról, gondolkodásmódjukról, azonnal tudomást szerezhet arról, mi foglalkoztatja őket, mivel elégedettek és mivel kevésbé, ezáltal pedig nő a vállalati bizalom. Ezen túl a felhasználók problémákat vethetnek fel, amelyekre egyúttal megoldást is kínálhatnak a különböző területek szakemberei a világ minden részéről. – Az IBM-nél jelenleg több szakmai közösségi oldal működik, amelyből hat mindenki számára hozzáférhető. Egy másik vállalat azért alakított ki szakmai közösségi oldalt, hogy segítse a különböző földrészen dolgozó kutatók közötti kommunikációt, alakuljon ki bizalom, s induljon be egyfajta diskurzus, ami a munkájukra is kihat – sorolja a vállalati példákat a vezető tanácsadó.
– Több nagyvállalat, mint például a Microsoft vagy az American Express, létrehozott vállalati blogokat, melyet tudásmegosztásra használnak. Egy ilyen naplón véleményt lehet formálni, nyilvánítani. Az IBM-nél például minden tizedik munkavállaló blogol és minden századik ilyen belső oldal kívülről is elérhető. Felvetődik a kérdés, hogy mikor dolgoznak a munkavállalók? Cservenyák Tamás azt mondja, egyes dolgozók ezt egy munkaeszköznek használják a tudásmegosztásra, és szerepel a munkaköri leírásukban a blogolás, a tudásmegosztásban való részvétel.
– A vállalati fórumon témákat, kérdéseket, problémákat vetnek fel az emberek, melyekhez hozzá lehet szólni. A kulcsszó itt is a tudásmegosztás. Az e-maillel ellentétben egy fórumon felvetett téma és az arra adott válaszok megmaradnak, kereshetővé válnak. A Nokia dolgozói is egy ilyen fórumon szoktak ötletelni, de több magyar cég is használja és nagyon hasznosnak találják, a tudás és információ azonnali megosztása ugyanis versenyelőnyt jelent. Cservenyák Tamás úgy tudja, egyes vállalatoknál moderálják a fórumokat, míg máshol csak a közösségi média szabályzat adja a használat kereteit.
– A vállalati microsharing (pl. Twitter) valójában egy mikroblog, ahol hivatkozásokat oszthatunk meg másokkal. A regisztrált tagok például különböző eseményeket, cikkeket követhetnek nyomon, oszthatnak meg. Ebben óriási lehetőség rejlik, s kommunikációs robbanást okozhat. Cservenyák Tamás úgy látja, ez a kkv számára is egy lehetőséget jelent a tudásmegosztásra, amellyel időt, energiát lehet megspórolni, könnyebbé tehetjük a munkát és nem utolsó sorban versenyelőnyhöz juttatja a céget, de mindig a megfelelő eszközt kell használni – húzza alá a HR tanácsadó. Egy tíz fős tanácsadó cég munkatársai egész nap tárgyaltak és nem tudták, ki, hol van. Ezen könnyen segít ez az eszköz és közben még tapasztalatot cserélhetnek, cikkeket ajánlhatnak egymásnak. Ahogy az ügyfélszolgálati problémák is könnyen orvosolhatók a vállalati microsharing segítségével. Ha például a világ egyik felén nem tudnak egy kérdést megválaszolni, akkor azt feltehetik egy vállalati twitterrre, az ötletelés révén pedig könnyebben juthatnak el a megoldásig.
Hasonló a helyzet a videókkal, hiszen azok megosztása révén könnyebben és gyorsabban lehet az adott problémát orvosolni, hatékonyabbá válik a belső kommunikáció. Egy nagy kanadai távközlési szolgáltató – TELOS – szakemberei például így oldják meg a problémás helyzeteket. Ezek az alkalmazások tehát nemcsak az irodai dolgozóknak szólnak. Egy biztonsági utasítás például könnyedén eljuttatható az olajiparban akár a fúrótororny dolgozóihoz is. De egy vállalat a tehetségek bevonzása miatt is készíthet videót az elégedett munkatársakról.
A vállalati wiki is egy ilyen alkalmazás, ahol rövidítéseket, kódneveket, szakszavakat definiálnak a felhasználók, amelyek hasznosak lehetnek a különböző területen dolgozók számára. A rövidítések, szakszavak kereshetők és tematizálhatók. A Nokia a kutatás-fejlesztésben használta először annak érdekében, hogy egy nyelvet beszéljenek. Így tehát könnyebben célt ér az információ és megosztható a tudás – ez szól mindezek mellett. És mi szól ellene?
Kihívások
A közösségi médiát tehát számos dologra lehet használni, vannak azonban még kérdések.
– Támogatják-e a felső vezetők?
– Honnan lesz tartalom? Mitől fogják az emberek használni? A vezető tréner szerint akkor, ha értéket látnak benne. A cég feladata eldönteni, hogy az adott feladatra melyik alkalmazás a legjobb és miként motiválja annak használatára dolgozóit. Az egyik hazai vállalatnál például bevezették a wikit, de a dolgozók nem használják. – Jól kell tudni menedzselni, és fontos azt is kiemelni, hogy ez még csak néhány éves kultúra, és kevés cég használja – mondja Cservenyák Tamás.
– Ki fogja ezeket moderálni? Az egyik magyar telekommunikációs vállalatnál például létrehoztak egy erre szakosodott osztályt – mondta a rendezvényen az egyik fejvadász cég munkatársa.
– Hogyan mérhető? A tudást, az informáltságot nem lehet web.1.0-val mérni. A Magyar Telekomnál felületek megjelenésével nőtt a belső elégedettség és csökkent a fluktuáció.
– Hogyan fogják kontrollálni? Miként fogják kezelni a hozzászólásokat? És a különböző területekről érkezők véleményét? Miként biztosítják a releváns, hiteles információkat?
Erre megoldás lehet egy belső szabályzat.
– Milyen hatással lesz a kommunikációnkra? Még kevesebbet fogunk beszélgetni? Cservenyák Tamás szerint nem, ha a megfelelő dologra használjuk.
Probléma a munkaidőben történő facebookolás
Az is érdekes kérdés, hogy mi a helyzet azokkal a cégekkel, ahol internetet sem lehet használni munkaidőben, mivel kutatások bizonyítják, milyen sokat facebookoznak a dolgozók munkaidőben. Bár a Social Times felmérése szerint munkaidőn kívül (pénteken, szombaton, vasárnap, hétköznap pedig 17 óra és 20 óra között) facebookozunk a legtöbbet. Cservenyák Tamás szerint nem kell tiltani a munkahelyi internetezést vagy facebookozást, hanem inkább úgy kell feladatokkal ellátni az embereket, majd számon is kérni a feladatok elvégzését, hogy a munka kitöltse a munkaidőt.
A közösségi oldalak nézegetése munkaidőben nemcsak a profit kiesése miatt zavarja a munkaadókat, hanem féltik az üzleti titkaikat és tartanak a vírusoktól is. Amerikában már az állások meghirdetésénél kikötik, nem lehet nézegetni a Facebookot a munkahelyen. Magyarországon a munkakörtől és a cégkultúrától függ, kinek engedett az internetezés, és így a Facebookozás. Akiknek a munkájához szükséges a közösségi és videómegosztó oldalakon található tartalmak elérése, kérvényezhetik, és ha indokolt, megkaphatják rá az engedélyt – mondta portálunknak korábban egy vállalat.
Forrás: HR Portál
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!