Bajban van? Ad kölcsönt a munkáltató?

by | aug 8, 2011 | Hírek

Nem cafeteriaelem és az összege miatt soha nem is lesz az, a munkáltató által a munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozónak nyújtott lakáscélú kölcsön. Ez a juttatás adómentes, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvényben (1. számú melléklet 2.7. és 9.3 pontokban) meghatározott összes feltétel megvalósul.
Vissza nem térítendő támogatást jelent a dolgozó részére, vagy pedig a már előzőekben nyújtott lakáscélú kölcsön elengedését.

A feltételei:

  • Kizárólag hitelintézet (bank) vagy a Magyar Államkincstár útján folyósítható a kölcsön. A támogatás “hitelintézet útján” való nyújtásának a feltétele akkor teljesül, ha azt a munkáltató a hitelintézetnél külön e célra elkülönített számlára utalja. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a cég számlavezető bankjánál kérünk egy erre a célra nyitott számlát. Nem valósul meg a törvényi feltétel azonban akkor, ha a támogatást a munkáltató pénzintézeten keresztül ugyan, de közvetlenül a dolgozó folyószámlájára utalja. Ebben az esetben ugyanis a pénzintézet nem tudja követni a pénz útját, a folyósítás jogcímét, ezért nem fog arról igazolást kiadni, sem adatot szolgáltatni. A folyósítónak ugyanis igazolnia kell a kölcsön (támogatás) lakáscélú felhasználását. Tehát a dolgozó közvetlenül nem veheti fel és nem költheti el a pénzt.
  • A lakás/ház (lakóingatlan) vételárának 30 százalékáig, vagy építés esetén a teljes építési költség 30 százalékáig kaphat munkáltatói kölcsönt a dolgozó.
  • Egy külön felső pénzügyi korlátot jelent az, hogy a kölcsön folyósítását megelőző négy évben akár több munkáltatótól kapott kölcsönökkel együttesen számítva sem haladhatja meg a támogatás az ötmillió forintot.
  • A támogatott (vásárolt vagy épített) lakás mérete nem haladhatja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Kormányrendeletben meghatározott méltányolható lakásigényt.
  • Ezt a vissza nem fizetendő vagy elengedett kölcsönt -, ezért hívják támogatásnak is – kizárólag ún. lakáscélú felhasználásra költheti a dolgozó.
    – Mit jelent a lakáscélú felhasználás? A következőket:
  • belföldön fekvő lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzése,
  • belföldön fekvő lakás építése, építtetése,
  • belföldön fekvő lakás alapterületének növelése, ha az legalább egy lakószobával történő bővítést eredményez, vagy
  • a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet szerint meghatározott korszerűsítés.
    – A hivatkozott rendelet értelmében korszerűsítésnek tekintendő:
  • a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése,
  • fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs,
  • központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (napenergia) alkalmazását is,
  • az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat,
  • a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje,
  • tető cseréje, felújítása, szigetelése.- A lakáscélú felhasználást okiratokkal kell igazolni. Ha a munkavállaló a lakáscélú felhasználást egy lakás tulajdonjogának adásvétel vagy más visszterhes szerződés keretében történő megszerzésével valósítja meg, akkor a vételár az adásvételi szerződés alapján állapítható meg. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzési kérelem másolatát is meg kell őrizni.
    Amennyiben a munkavállaló építéssel, építtetéssel, bővítéssel vagy korszerűsítéssel valósítja meg a lakáscélú felhasználást, akkor az építési költségként figyelembe vehető kiadásokat a lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendelet határozza meg. A jogerős használatbavételi engedélyig kibocsátott számlák megőrzése szükséges a lakáscélú felhasználás bizonyításához.
    – Építési költség a következő kiadásoknak a ténylegesen megfizetett, lakásra jutó hányada:
  • a lakás, a lakóépület szerkezetének, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
  • a lakások rendeltetésszerű használhatósághoz szükséges helyiségeknek, melléképületeknek (tüzelőanyag-tároló stb.), melléképítményeknek (hulladéktartály-tároló, közműpótló építményeknek és berendezések, közmű-becsatlakozás építményei stb.), valamint egyéb építményeknek (lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok) építési költségei,
  • a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
  • a lebonyolítási költségek, a műszaki tervezési költségek,
  • a jogszabály alapján fizetendő út- és közműfejlesztési hozzájárulás,
  • távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
  • a közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
  • az építmény megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei (tereprendezés, földkiemelés és deponálás),
  • az építmény megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek (épületek, építmények bontása), valamint
  • a telek ára.
  • – A lakáscélú munkáltatói támogatás adómentességének feltétele, hogy a lakás mérete ne haladja meg a méltányolható lakásigényt.
    Méltányolható a lakásigény, ha a lakás lakószobáinak a száma és a lakásépítés, vásárlási költsége az alábbi feltételeknek megfelel. A lakásigény mértéke az igénylő és a vele együttköltöző családtagok (házastárs, élettárs, kiskorú gyermek, valamint a rendeletben – a jövedelmüktől függetlenül – meghatározott családtagok) számától függően a következő:

    • egy-két személy esetében: legalább egy és legfeljebb három lakószoba,
    • három személy esetében: legalább másfél és legfeljebb három és fél lakószoba,
    • négy személy esetében: legalább kettő és legfeljebb négy lakószoba.
    • Minden további személy esetében fél szobával nő a lakásigény mértékének felső határa.
    • Három vagy több gyermeket nevelő család esetében a lakásigény mértékének felső határa minden további személy esetében egy szobával nő.
    • Az együttlakó fiatal gyermektelen házaspár esetében a méltányolható lakásigény felső határának meghatározásánál legfeljebb két születendő gyermeket, egygyermekes fiatal házaspárok esetében további egy születendő gyermeket is számításba kell venni. A 2010. novemberi adóhatósági tájékoztató szerint, bármely lakáscélú munkáltatói kölcsön, támogatás esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni.

    HR Portál

    Cvonline.hu

    Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!