Coworking – a dolgozó közösség

Az utóbbi időkben hazánkban is megnőtt a szabadúszók és távmunkások igénye arra, hogy otthonukon és a kávéházakon kívül is legyen egy olyan tér, ahol lehetőségük van a munkára. Ezeket az igényeket elégítik azok a coworking irodák, ahol a dolgozók egymástól függetlenül végzik munkájukat, de mégis egy közösséget alkotnak, segítik, inspirálhatják egymást. Így az ingerszegény otthoni környezetből kilépve kapcsolatokat építhetnek és könnyebben húzhatják meg a határt munka és pihenés között.

Mi a coworking?

A coworking egy olyan munkastílus, ahol egymástól függetlenül dolgozó emberek végzik munkájukat egy közösségi munkatérként működő irodában. Ezek a terek átmenetet képeznek a bérelhető iroda, a klub és a kávéház között. Hazánkban is egyre többen választják megélhetésként a szabadúszó „létformát”, így nálunk is felmerült az igény arra, hogy ezeknek a távmunkásoknak és neonomádoknak legyen egy olyan alkalmi munkaközössége, ami sokkal ösztönzőbb tud lenni az otthoni, ingerszegény munkakörnyezetnél.

Kis coworking történelem

A coworking elnevezés az amerikai szoftverfejlesztő, Brad Neuberg találmánya. Az otthonról dolgozó Neubergnek 2005-ben lett elege a remete életmódból. Nem viselte jól, hogy egyre inkább összefolytak a munkával és a pihenéssel töltött órák. Hasonszőrű társaival közös munkapartikat szerveztek egy San Franciscó-i kávézóban, de a zajos környezet miatt ezt is megelégelték. A kávéházi és hivatali hangulat keverésével aztán megalakították az első mobilis, független munkavállalóknak szóló irodákat, ahová akár egyetlen órára is be lehetett térni dolgozni.

A coworking azóta nemzetközi mozgalommá vált, világszerte sorra alakulnak hasonló helyek és közösségek. Aktualitásukat az adja, hogy az utóbbi években megugrott a cégek telephelyétől távol, többnyire egy laptop és internetkapcsolat segítségével kávézókból dolgozó neonomádok száma. A Cisco Systems becslése szerint a világban immár minden negyedik alkalmazott a munkahelyétől fizikailag függetlenül végzi munkáját. A válság hatására pedig, például a több helyen spórolásból négynaposra szűkített munkahét ötödik napján, sokan kezdtek jövedelemkiegészítő vállalkozásba. A presszótulajdonosok egy része azonban megunta, hogy e vendégek naphosszat egy kávé felett ücsörögnek, ezért néhol például félórás limiteket vezettek be a Wi-Fi használatára.

Coworking itthon

A nemzetközi trendet követve Magyarországon is megjelentek az utóbbi években ezek a közösségi munkaterek, bár a mobil munkavégzés egyelőre nem túl elterjedt nálunk. Olyannyira, hogy az ötévente készülő európai szintű vizsgálat legutóbb, 2005-ben e tekintetben utolsó helyre sorolja a magyarokat. Míg a kutatásban szereplő első 10 tagországban közel minden harmadik munkavállaló dolgozik alkalmazója telephelyétől távol, addig itthon mindössze 17 százalék. Ők többnyire a fővárosi, magasan kvalifikált, 25–39 éves, úgynevezett tudásmunkások köréből kerülnek ki, például az informatikában, a médiában dolgozók vagy kreatív munkát végzők közül.

A budapesti coworking irodaházakban az utóbbi időben valamelyest nőtt a coworkerként dolgozók száma; köztük sok a néhány hónapra hazánkba látogató külföldi, akiknek már nem idegen ez a koncepció.
Sokak számára azonban otthon dolgozni még mindig inkább megéri, mint egy asztalt bérelni valahol. Akinek drága, bérelhet virtuális irodát. Ez esetben a cég csak névlegesen jelöl meg telephelyéül egy reprezentatív helyszínt, ahol a nevében fogadják a leveleket, hívásokat, a saját alkalmazottai viszont távolról, például otthonukból dolgoznak.

Forrás: coworking.lap.hu

Állást keresel? Találd meg a hozzád illő állást a CV-Online oldalán!