Formában tart az időskori munka?

Az a tény, hogy tovább élünk, nagy kihívást jelent az ellátási rendszernek, a munkaerőpiacnak, az egészségügynek, a biztosítási piacnak. Számítások szerint a jövő évtől a 60 éven felüliek száma mintegy kétmillióval fog nőni évente az Európai Unióban, míg a munkaképes korú népesség aránya csökkenni kezd. Ennek a problémának a megoldása egyre sürgetőbbé válik, nem véletlen, hogy 2012 az unióban az aktív idősödés éve lesz. A kezdeményezés célja, hogy jobb munkafeltételek álljanak az idős emberek rendelkezésére, akiket arra kívánnak ösztönözni, hogy aktívabban vegyenek részt a társadalom alakításában, tovább maradjanak egészségesek.

Ki számít ma idősnek?

Az elmúlt évek folyamán az élettartam változásával az idős kort is másképpen határozzuk meg. A WHO által megfogalmazott életszakaszok szerint a 60-75 évet az idősödés korának nevezzük, a 75-90 év számít az időskornak, 90 fölött agg korról (száz év fölött matuzsálemi korról) beszélünk.

Aktívabb, aki időskorban is dolgozik?

Bár az aktivitás nem egyenlő a munkavégzéssel, az, hogy ki meddig dolgozik, összefüggésben áll a szellemi aktivitással. A TÁRKI 2009-ben végzett kutatása is megerősíti ezt, amely szerint a szellemileg aktív 66 év felettiek többsége alkalmazásban állt valahol, míg a szellemileg passzívak többsége munkanélküli vagy nyugdíjas volt. A munkaerő-piaci aktivitás az időskorral együtt járó magányra, depresszióra is pozitív hatással bír: a felmérés szerint leginkább a munkanélküliek (és az alkalmi munkákból élők), legkevésbé pedig az alkalmazottak érezték magukat magányosnak. A munka tehát annyira fontos szerepet tölt be az életünkben, hogy egyeseknél a nyugdíjba vonulás olyan pszichológiai állapotot eredményezhet, ami visszahat a testre, és az is előfordulhat, hogy a nyugdíjazás után nem sokkal megbetegszik, vagy meghal valaki.

A tapasztalat értéke megváltozott

Azt azonban az időseknek is látniuk kell, hogy a munkaadóknak, a gazdasági élet irányítóinak elsődlegesen a bevétel számít, rövidtávon gondolkodnak, így nem szívesen invesztálnak időt és energiát az idősebbekbe, akiket képezettség, tapasztalat alapján ítélnek meg, ami sokszor másképp fest, mint amit az öregebbek vélnek magukról. A technika ugyanis olyan gyors tempóban fejlődik, hogy az idősek nem tudják megtanulni, vagy csak nagyon nehezen. “Ha valaki úgy tudja csinálni a munkáját, mint 30 évvel ezelőtt, azon ma már mosolygunk, a tapasztalat értéke ugyanis megváltozott. Ezért, ha az idősek azt akarják, hogy elfogadják őket, akkor tanulniuk kell, hogy alkalmasak legyenek a modernizáció körülményei között is dolgozni” – hangsúlyozza a gerontológus.

Nem csak a munka a megoldás

Bár kétségtelen, hogy a munkának jótékony hatása is van az emberi szervezetre, hiszen minél tovább dolgozunk, annál tovább tudjuk jó formában tartani magunkat szellemileg és testileg, nem csak a szó szoros értelmében vett munka lehet a megoldás. Az aktivitás más formái, például az olvasás, keresztrejtvényfejtés, a színházba járás, a kertészkedés, sportolás, az intenzív társas kapcsolatok és a családi élet ápolása ugyancsak hozzájárul a jobb életminőséghez, így a döntés rajtunk áll, aktívabbak, egészségesebbek maradunk-e idősebb korunkra, vagy a magányosabb, passzívabb létformát választjuk.

Szilágyi Katalin- HR portál