Cvonline.hu

I am so smart- avagy mit tehet egy túlképzett az álláspiacon?

A munkaadók a legtöbbször félnek az olyan jelentkezőtől, aki a képzettségéhez, tapasztalatához képest alacsonyabb munkára jelentkezik. Pedig lehet, hogy valójában az illető csak biztos munkára, kevesebb felelősségre vágyik, esetleg új szakmát tanult ki, amelyet alulról kell kezdenie, hogy tapasztalatot szerezhessen. Ilyen esetekben hogyan tudjuk törölni a munkaadói előítéleteket?

Először is be kell jutni egy állásinterjúra. Mert a legtöbbször a túlképzetteket vissza sem hívják egy személyes beszélgetésre, helyette első körben kiszűrik az önéletrajzukat, hiszen a beírt tapasztalatok, iskolák jóval meghaladják a kért elvárásokat. Tehát válasz semmi. Vigasz lehet, hogy nem tudunk arról a részlegvezetőről, vagy közvetlen felettesről, aki a munkaerőt keresi.  Könnyen előfordulhat, hogy a tökéletes CV-nk az ő asztaláról landolt a kukába, vagy a spamek közé, mert nem akar olyan embert a csapatába, akinek a képességei vélhetően – túlszárnyalják az övét. Ilyenkor jön a „fejemre nőne”; „még a végén én lennék az ő beosztottja”; „nem hiányzik egy okoska a csapatba” – címkékkel ellátott főnöki motivációs gondolatkör, ami megpecsételi a pályázatunk sorsát. Több diploma, több nyelvvizsga, külföldi végzettség, netán többéves munkatapasztalat a legtöbb esetben munkaügyi feketelistára teszi a jelentkezőt. Amennyiben nem kapunk visszajelzést a jelentkezésünkre, a következő lehetőségnél inkább gondoljuk át, hogy az összes diplománkat feltüntetjük-e az önéletrajzunkban, vagy csupán azokat, amik a pozícióhoz szükségesek. Hiszen egy olyan munkakörre, ahol egy alapvégzettség is elegendő, nincs szükség az összes diplománk felsorolására.

A főnök a hibás?

Jogos a felvetés, hogy egy jó vezetőnek miért nem az a jó, ha a csapatában képzett és talpraesett kollégák dolgoznak?  És ha valóban olyan jó vezető, akkor nem szabad féltenie az állását, hisz nincs miért, egy jó szakember felvétele pedig az ő érdemeit öregbíti. Természetesen ilyen főnök is van, aki örül, ha túlképzettek a beosztottai, mert tudja, hogy velük gördülékenyebben, kreatívabban halad a munka. De legtöbbször a főnök személyes motivációjával és komplexusaival találjuk magunkat szemben, nem pedig objektív megítéléssel. Hiszen valljuk be: nem mindenki szereti a konkurenciát, főleg nem csapaton belül.

A világ a hibás?

A HR szakemberek szerint a túlképzettség állandó probléma a munkaerőpiacon, miközben évek óta szakemberhiány van. Ma egy friss diplomás is átlagosan 3,5 hónapot tölt álláskereséssel. Ez az arány a már aktívan dolgozó munkakeresők között még magasabb. Ennek oka a végzettségekben keresendő. Sok felkapott, slágerszakma van, ahol szinte lasszóval keresik az embereket, de például egy tanári diplomával szinte egyenes út visz a munkaügyi központba.

Mit tegyünk?

Ha egy tanár, mondjuk asszisztensi pozícióra pályázik és azt a választ kapja, hogy túlképzett a munkakör betöltésére, akkor a legjobb, ha visszakérdez, hogy miért is pontosan? Ha a motiváció miatt aggódnak, akkor meg lehet nyugtatni őket, hogy szeretné kipróbálni magát ebben a munkakörben, és egy jó csapatban szeretne hosszútávon dolgozni. Nagyon sok ember számára ugyanis inkább megéri alacsonyabb fizetésért nyugodt munkahelyi légkörben tevékenykedni, mint magasabb bérért folyamatos stresszben, felelősségben és túlterhelés alatt tengődni.

A sikerünk tehát azon múlik, hogy mennyire meggyőzően tudunk érvelni amellett, hogy a felkínált alacsonyabb beosztás hosszabb távon is érdekes és motiváló lehet számunkra. Meg kell győznünk az interjúztatót, hogy alacsonyabb jövedelem ellenére is szeretnénk a munkát, sőt mi több, nincsenek olyan ambícióink, hogy a főnök székébe üljünk.  A pozícióféltésre a legjobb érv, ha őszintén megvalljuk: már értünk el szép sikereket a szakmában, így nem dolgozik bennünk olyan erősen a bizonyítási vágy, hogy mások rovására kívánnánk érvényesülni.   Érdemes megemlíteni, hogy perspektívát látunk a munkakörben, nehogy egy „berepülő pilóta” látszatát keltsük. Érdemes kihangsúlyozni azt is, hogy számunkra milyen sokat jelentene egy olyan stabil, megbízható cégnél dolgozni, amely versenyképes a piacon. Ez az indoklás magyarázatot nyújt arra, hogy miért jelentkezünk egy hozzánk képest nem túl magas pozícióra. A vállalatnak pedig biztosíték, hogy a későbbiekben is lojálisak a leszünk a céghez.

Ha ezeket az érveket meggyőzően tudjuk elmondani, akkor sikerül leredukálnunk a hátrányunkat a többi pályázóval szemben. Sokszor “túl-képzett” fedőnévvel illetik a túl-korosnak vélt munkaerőt is. Ilyenkor a csapatba való beilleszkedését tartják problémásnak, főleg, ha az átlagéletkor az adott helyen nem éri el a 30 évet. Ilyen helyre valóban nem érdemes pályázni, csak ha nem okoz problémát a sajátosan fiatalos közeg, és bioritmus.

A keresés időszakában erőt adhatnak Einstein szavai: “Elég okos vagyok ahhoz hogy ha kell, ne tudjak semmit”. Vagyis egy képzett ember a szakmáján belül bárkinek a munkáját kitűnően el tudja végezni.

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!

Megosztás:

Advertisement