Minden ember kiéghet – tünetek és teendők

A burnout szindróma, az ENSZ felmérése szerint 2030-ra első helyen állhat a halálozási listán. Leginkább azokat veszélyezteti, akik sok ingerült emberrel találkoznak munkájuk során, illetve lelkileg megterhelő élményeket élnek át. Munkaalapú társadalmunknak jócskán van szerepe a tünetegyüttes terjedésében, de azért egyes vállalatok igyekeznek tudatosan megelőzni a kiégést.

A burn out angol kifejezés, jelentése kiég, elég. A magyar nyelvben mielőtt elterjedt volna e szindróma magyar megfelelője, ezen igét legfeljebb a villanykörte izzószálának elszakadására, esetleg egy helység tűzesete kapcsán használtuk. Ám a betegség megjelenésével új jelentés társult a meglévőkhöz. De mit értünk burnout szindróma alatt? – Herbert J. Freudenberger pszichoanalitikus írta le először a kiégés fogalmát a hetvenes években, azóta sok meghatározása született. Ami közösnek tűnik, hogy a hosszú ideig fennálló érzelmi megterhelés, stressz hatására a személy fizikai, lelki és érzelmi kimerülés állapotába kerül, és ezt a szokásos módon nem tudja megoldani.

A kiégés testi tünetekben is jelentkezik, ilyen az alvászavar, a testsúlyváltozás, pszichoszomatikus tünetek, kipihenhetetlen fáradságérzés vagy a gyakori megbetegedés, de jellemző a krónikus szorongás, a kényszerképzet, a depresszív reakció, az érzelmi távolságtartás, az ingerlékenység, a gyakori balesetezés és a táplálkozási zavar is.

Négy fő szakasza van a kiégésnek

1. Kezdeti nagy lelkesedés: energikus, reményteli fázis, legtöbbször elvárásokkal. A legkedvezőbb ezen a szinten beavatkozni, a realitások hangsúlyozásával.
2. Stagnáció: alacsonyabb aktivitás, a mozdulatlanság élménye. Intervencióban a mozgósítás, képzések, tréningek kerülnek előtérbe.
3. Frusztráció: a hivatás hatékonysága, értéke megkérdőjeleződik. Ekkor hatékony lehet a pozitívumok láttatása, az elnyomott energiák felszabadítása, a változtatás lehetőségének megmutatása.
4. Apátia: ekkor a frusztráció elleni védekezés jelenik meg. A személyre a kihívások kerülése jellemző. A beavatkozás célozzon meg új, reális célok és involváció megtalálását.

Van egy 12 vagy 13 lépéses modell, ami részletesebben írja le ugyanezt.

Mi a megoldás?

Segítő foglalkozásúk esetén a legfontosabb a szupervízió, amely egy olyan egyéni vagy csoportos lehetőség, melynek keretében a dolgozó, szakember segítségével, a munka során keletkező saját érzéseinek a feldolgozásában, strukturálásában kap segítséget. Ezen folyamat segít meghúzni az optimális határvonalat a túlzott érzelmi bevonódás és a hatékony segítő viselkedés között. Az üzleti szférában a coaching lehet ehhez hasonló, ott azonban nem a feltáráson, hanem a megoldás keresésén van a hangsúly. A külső szakember abban segíti a klienst, hogy belső erőforrásainak mobilizálásával ő dolgozza ki saját megoldásait (így tehát a kiégés egyik fontos elemére hat, hiszen a személyes hatékonyságérzést növeli, mely érzés csökkenése a kiégés egyik nagyon fontos jellegzetessége). Ha azonban nem javul a dolgozó állapota, érdemes megfontolni az átmeneti visszavonulás lehetőségét. Amikor pedig már mentális illetve szomatikus tünetek is jelentkeznek, szakembert (pszichiáter, pszichológus) kell bevonni.

HR Portál – Gyimóthy Éva