Legutóbbi cikkünkben már kitértünk néhány szó erejéig a próbanapra, azonban úgy látjuk, érdemes a témát kicsit alaposabban kivesézni – többek között azért is, mert elkezdődött a nyári szezonális munkák időszaka és talán ilyenkor még aktuálisabb erről beszélni.
NÉZD MEG A FRISS VERZIÓT IS: Létezik jogilag a próbanap fogalma?
Számos levelet, észrevételt kapunk olvasóinktól, de az interneten is egyre jobban terjednek beszámolók, blogbejegyzések ezzel kapcsolatban. Sokan úgy gondolják – főleg a régóta állástalanok – hogy a próbanap egy teljesen elfogadott módja annak, hogy a munkáltató meggyőződjön a jelölt alkalmasságáról. Nem egy helyen olvasni olyan véleményeket munkavállalóktól, hogy mindez normális és az élet természetes velejárója még akkor is, ha olykor nem jár érte fizetség, és ha munkát akarunk magunknak, jobb, ha lenyeljük ezt a békát.
De mi az igazság a próbanapot illetően? Egyáltalán létezik-e ilyen fogalom a munkajog világában? Mit tegyünk, ha próbanapra hívnak bennünket?
A próbanap intézményét jellemzően főként a kiskereskedelemben és a vendéglátásban alkalmazzák előszeretettel, de más területekről is hallunk példákat arra, hogy az interjúztató akár még a felvételi beszélgetés során, vagy azt követően hívja be a jelentkezőt próbanapra. Fontos rögtön az elején tisztázni, hogy a jog nem ismeri el a próbanapot. Nézzük meg az ide vonatkozó jogszabályt:
Jogi háttér:
A Munka Törvénykönyve (1992. évi XXII. törvény) 76§ (1) és (2) bekezdései kimondják, hogy: „Munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, és a munkaszerződést írásba kell foglalni. A munkaszerződés írásba foglalásáról a munkáltató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló – a munkába lépést követő harminc napon belül – hivatkozhat.” Márpedig ha a munkaadó megegyezik a leendő munkavállalóval bármilyen rövid időre is szóló munkavégzésről, akkor az egyértelműen munkaviszony létesítésére utaló magatartás, ami esetén munkaszerződést kell kötni (amelynek kötelező eleme a próbaidő.) Csak és kizárólag akkor vagyunk biztonságban jogi és anyagi szempontból egyaránt, ha igazolni tudjuk a munkaviszonyt, így tehát a szerződéskötés az egyetlen módja annak, hogy elkerüljük az ingyenmunkát/feketemunkát.
Próbanap helyett próbaidő!
A munkaszerződésnek tartalmaznia kell a próbaidőre vonatkozó szabályokat; ez pontosan azt a célt szolgálja, hogy a munkáltató meggyőződjön a munkavállaló alkalmasságáról, és indoklás nélkül – akár 1 nap után is – megszüntethesse a munkaviszonyt – így válik védetté válik a munkavállaló is, mert a szerződés alapján a munkáltató köteles kifizetni az adott időre járó munkabért, legyen az bármilyen rövid idejű munkavégzés. Ezzel nyugodtan érveljünk, ha az állásinterjú során felmerül, hogy próbanapra kellene mennünk és a cég nem akar szerződést kötni.
Lehetséges veszélyek
Azzal, hogy elvállalunk munkaszerződés nélküli próbanapot, nemcsak anyagilag járhatunk rosszul, hanem még büntetést is kaphatunk érte, hiszen ha éppen a mi próbanapunkon tartanak munkaügyi ellenőrzést az adott cégnél és felfedezik, hogy szerződés nélkül dolgozunk, akkor nemcsak a céget büntethetik meg, hanem a dolgozó is számíthat komoly megrovásra, ami tovább tetézheti az amúgy is meglévő problémákat.
Legyünk tehát körültekintőek mielőtt rábólintunk egy-egy állásajánlatra, mert bármennyire is szükségünk van munkára, nem szabad hagyni, hogy kihasználjanak bennünket és feketén, esetleg ingyen dolgoztassanak akár több héten át! Ne engedjük meg, hogy az alkalmasságunk tesztelésére hivatkozva szerződés nélkül foglalkoztassanak! Az a cég, amelyik erre kényszeríti a pályázókat, valószínűleg a későbbiek során sem fogja betartani a munkajogi előírásokat, ezért inkább legyünk határozottak és kerüljük el az ilyen munkaadókat, hiszen ingyen dolgozni, esetleg kockáztatni egy pereskedést igazán nem éri meg!
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!