Átlagosan nyolc órát töltünk naponta munkával, tehát jelentős részét teszi ki az életünknek. Mint sokan azt tapasztalatból tudják, ha valaki nem érzi jól magát a munkahelyén, az jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapjaira is. Mielőtt új munkahelyre mennénk, érdemes minden körülményt megvizsgálni.
Tippek, milyen esetekben ne fogadjunk el egy állásajánlatot:
A legtöbben el szeretnénk kerülni, hogy olyan cégnél dolgozzunk, amely nem megfelelő a számunkra. De miként tudjuk felismerni, hogy a potenciális vállalatnál nincsenek ideális feltételek? Nézzünk jól utána, kinél is akarunk dolgozni, és figyeljünk a lentebb olvasható hét figyelmeztető jelre a felvételi folyamat során. Természetesen ezen jelek közül egy vagy kettő még nem szükségszerűen ad okot az aggodalomra, de ha ennél többet észlelünk, akkor már meg kell kongatni a vészharangot – olvasható a Monster karrier portál cikkjében.
Ha az interjú során kiderül, hogy a jelölt személyes kompetenciái ellentétben állnak a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, illetve ha a jelölt attitűdje, munkamorálja nagyon eltér a munkáltató cég által képviseltektől, akkor a jelölt számára valószínűleg nem lesz ideális a kinézett állás illetve cég – mondta a HR Portálnak Nagy Nóra, a BeWise HR Tanácsadó Kft. tanácsadója. Hozzátette: a jelentkező nem lesz elégedett az új munkakörben akkor sem, ha nem érzi különösen motiváltnak magát a pozícióra, illetve ha nagyon eltérő cégkultúrában szocializálódott munkavállalóként, és hozzáállásából eredően nem nyitott a leendő munkaadó cégkultúrájára.
1. A velünk folytatott kommunikáció szakszerűtlen vagy tiszteletlen
Ahogy bánnak velünk a felvételi folyamat során, az utalhat arra, miként fognak alkalmazottként kezelni. Először feltehetőleg a HR-essel vagy a vezetővel kell beszélnünk, akitől elvárható, hogy udvariasan és tisztelettel viselkedjen a jelöltekkel. Például ha rákérdezünk a munkaidőre vagy arra, hogy esélyesnek tartanak-e minket a munkára, akkor a válasznak nyíltnak kellene lennie. Ha nem ez a helyzet, például nem válaszolnak az e-mailekre és telefonhívásokra, vagy ha az interjút lemondják az utolsó pillanatban bocsánatkérés nélkül, akkor jobban tesszük, ha máshova megyünk dolgozni.
2. A HR-esek bizalmatlanok velünk
Ugyanúgy, ahogy mi sem akarunk rossz lépéseket tenni karrierünk során, a munkaadók sem akarnak rosszul dönteni a toborzásnál – ezért számítani lehet átvilágításra vagy referenciaellenőrzésre. Ha a munka során kényes információkkal vagy a társaság pénzügyeivel is foglalkozunk, akkor még alaposabb lehet a vizsgálat. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek nem bíznak a jelöltekben, valószínűleg nem bíznak az alkalmazottakban sem. Olyan környezetben, ahol általános a bizalmatlanság, nehéz eltölteni napi nyolc órát.
3. Boldogtalan embereket látunk a munkahelyen
Nem kellene elfogadnunk egy munkát úgy, hogy nem látogatunk el arra a helyre, ahol majd dolgozunk. Figyeljük meg a dolgozók közötti interakciókat, valamint az egész környezetet, beleértve a munkavállalók közös tereit. Felfigyelhetünk az olyan figyelmeztető jelekre, mint a koszos vagy nem biztonságos irodai környezet vagy az elégetlennek tűnő alkalmazottak. Ha rosszkedvűek leszünk egy látogatás után, akkor biztosan nem akarunk majd napi több órát eltölteni ott.
4. Rossz hírnevű a cég
Az internet megkönnyíti, hogy az előző és a jelenlegi alkalmazottak elmondják a véleményüket egy társaságról. Érdemes ennek is utánajárni – ugyanúgy, mint a cég pénzügyi helyzetének, ez is az állásinterjúra való felkészülés része legyen. Néhány weboldalon fórumokat is találni, ahol az alkalmazottak értékelhetik a vállalatokat, de el lehet érni netes kontaktokat is, hogy betekintést nyerjünk a leendő munkaadó életébe. A munkavállaló más közismert csatornákon is (honlap, social media, egyéb internetes oldalak) informálódhat a cég profiljáról, referenciáiról, partnercégeiről és tevékenységéről. Bizonyos szempontból előnyt élvez az a jelölt, akinek van ismerőse a választott cégnél, akitől első kézből érdeklődhet bizonyos információk felől, de fontos ilyen esetekben figyelembe venni, hogy ezek az egyéni megítélések akár szubjektívek is lehetnek – figyelmeztet Nagy Nóra.
A cégnél zajló személyes interjú(k) során érdemes nyitott szemmel járni, belepillantani egy-egy folyosón elhelyezett brossúrába, megfigyelni a dolgozóknak szóló belső felhívásokat, megtekinteni a leendő munkaterületet – emelte ki a szakember. Ha alkalom nyílik rá, a leendő kollégákkal való megismerkedés, rövid beszélgetések velük, egyéni stílusok, öltözködés megfigyelése hasznos iránytűnek bizonyulnak, és segítenek felmérni, mennyire illenénk bele a leendő munkakörnyezetbe. Ezen kívül figyeljük meg az általános légkört, és hallgassunk megérzéseinkre, benyomásainkra.
5. Úgy látjuk, hogy nem fogunk jól kijönni a főnökünkkel vagy a kollégáinkkal
Olyan főnökünk legyen, aki valóban tesz azért, hogy jó hangulat uralkodjon a munkahelyen. Az interjún rákérdezhetünk a munkastílusra és a kommunikáció milyenségére, hogy biztosak legyünk abban, hogy azok passzolnak a sajátunkhoz. De bízzunk saját ösztöneinkben is. Ha nem jövünk ki a vezetővel az első vagy a második interjú során, akkor talán már nem is akarjuk elnyerni az állást.
6. A munkafeladatok nem világosak vagy az interjúztató nem tudja meghatározni, milyen szerepünk lesz a cégnél
Ha több ember interjúztat, tisztáznunk kell, hogy mérik-e majd a munkateljesítményünket és hogy melyek azok a kulcstényezők, amelyek az első néhány hónapban jellemzik majd a munkánkat. Ha különböző válaszokat kapunk a megjelent vezetőktől a munkakövetelményekkel kapcsolatban, vagy ha nem tisztázott, milyen célokat kell elérnünk, az zavaros és számunkra akár végzetes szituációhoz is vezethet.
Az állásinterjú során kiemelten fontos rákérdezni a pontos feladatkörökre, a munkavégzéshez biztosított eszközökre, ösztönző (bónusz) rendszer meglétére és a munkaidőre. Amennyiben a munkahelyváltás belső igényből ered, akkor érdemes rákérdezni azokra a pontokra is, melyek az előző munkahelyen elégedetlenséget okoztak, nehogy ismételten olyan munkahelyet és munkakört válasszunk, mely nem megfelelő a számunkra.
7. Ha rögtön fel akarnak venni anélkül, hogy meginterjúvolnának vagy ellenőriznék a referenciáinkat
Ez néha okkal történik – például szezonális munkák esetében, amelyek nem igényelnek nagy tapasztalatot. Ugyanakkor sok esetben a munkáltató kétségbeesését jelezheti, ha azonnal foglalkoztatni akarja a jelöltet.
Nagy Nóra szerint Magyarországon alapvetően inkább multinacionális cégekre jellemző, hogy referenciát kérnek, magyar tulajdonú vállalatok kevésbé alkalmazzák ezt az eljárást. Ha valamilyen kétely merül fel a jelölttel kapcsolatban, (például sokat váltott munkahelyet, emiatt megbízhatatlannak érzik), érdemes a volt munkáltatót felkeresni, és tőlük véleményt kérni a munkavállalóról. Fontos, hogy minderről egyeztessenek a jelölttel, hogy valóban olyan referenciaszeméllyel vegyék fel a kapcsolatot, aki nyitott az ilyen jellegű információ átadásra. A referenciakérésnek van egy másik, kevésbé pozitív oldala hazánkban. Általában olyan személyeket adnak meg a jelöltek referenciának, akikkel jó viszonyban vannak, így a referencia is már torzított, szebben becsomagolt változatát kapjuk, amelyből vagy kimaradnak a valóban fontos információk, vagy más színben vannak feltüntetve.
A szakember tapasztalatai szerint viszont ha a HR-es strukturált kérdésekkel felkészül például egy telefonon történő referenciakérésre, akkor gyorsan kiderül, hogy valós információkat tartalmaz-e a referencia. Munkavállalói szempontból hasznos lehetőség a LinkedIn használata is, ahol aktív álláskereséstől függetlenül kérhetünk ajánlásokat, melyek bárki számára hozzáférhetőek és megtekinthetőek.
Ne játsszuk meg magunkat
Ha az ajánlat elfogadása előtt nem vagyunk száz százalékig biztosak a dolgunkban, akkor érdemes mérlegelni, előnyök-hátrányok listát készíteni, és ez alapján meghozni a döntést. Az első hónapokban rossz taktika “megjátszani” magunkat munkavállalóként, nagyon eltérően viselkedni, vagy egyéni munkavégzésünktől jelentősen eltérni. Ennek oka, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdeke, hogy hosszú távon tudjon működni az adott munkakörnyezetben eredményesen, mely csak akkor lehetséges, ha valóban egyeznek az elképzelések mindkét fél részéről.
A felvételi folyamat során a HR-esek és a vezetők gyakran bíznak (legalább kis mértékben) a megérzéseikben, amikor döntenek a jelöltekről. Bízzunk mi is saját megérzéseinkben. Ha úgy érezzük, nem stimmel valami az új munkahelyen, járjunk utána, mielőtt elfogadunk egy állásajánlatot.
HR Portál
Kövári Zsuzsa