Cvonline.hu

Mikor ne fogadjunk el egy állásajánlatot?

Átlagosan nyolc órát töltünk naponta munkával, tehát jelentős részét teszi ki az életünknek. Mint sokan azt tapasztalatból tudják, ha valaki nem érzi jól magát a munkahelyén, az jelentősen rányomja a bélyegét a hétköznapjaira is. Mielőtt új munkahelyre mennénk, érdemes minden körülményt megvizsgálni.

Tippek, milyen esetekben ne fogadjunk el egy állásajánlatot:

 

A legtöbben el szeretnénk kerülni, hogy olyan cégnél dolgozzunk, amely nem megfelelő a számunkra. De miként tudjuk felismerni, hogy a potenciális vállalatnál nincsenek ideális feltételek? Nézzünk jól utána, kinél is akarunk dolgozni, és figyeljünk a lentebb olvasható hét figyelmeztető jelre a felvételi folyamat során. Természetesen ezen jelek közül egy vagy kettő még nem szükségszerűen ad okot az aggodalomra, de ha ennél többet észlelünk, akkor már meg kell kongatni a vészharangot – olvasható a Monster karrier portál cikkjében.

Ha az interjú során kiderül, hogy a jelölt személyes kompetenciái ellentétben állnak a munkakör betöltéséhez szükséges kompetenciákkal, illetve ha a jelölt attitűdje, munkamorálja nagyon eltér a munkáltató cég által képviseltektől, akkor a jelölt számára valószínűleg nem lesz ideális a kinézett állás illetve cég – mondta a HR Portálnak Nagy Nóra, a BeWise HR Tanácsadó Kft. tanácsadója. Hozzátette: a jelentkező nem lesz elégedett az új munkakörben akkor sem, ha nem érzi különösen motiváltnak magát a pozícióra, illetve ha nagyon eltérő cégkultúrában szocializálódott munkavállalóként, és hozzáállásából eredően nem nyitott a leendő munkaadó cégkultúrájára.

1. A velünk folytatott kommunikáció szakszerűtlen vagy tiszteletlen

Ahogy bánnak velünk a felvételi folyamat során, az utalhat arra, miként fognak alkalmazottként kezelni. Először feltehetőleg a HR-essel vagy a vezetővel kell beszélnünk, akitől elvárható, hogy udvariasan és tisztelettel viselkedjen a jelöltekkel. Például ha rákérdezünk a munkaidőre vagy arra, hogy esélyesnek tartanak-e minket a munkára, akkor a válasznak nyíltnak kellene lennie. Ha nem ez a helyzet, például nem válaszolnak az e-mailekre és telefonhívásokra, vagy ha az interjút lemondják az utolsó pillanatban bocsánatkérés nélkül, akkor jobban tesszük, ha máshova megyünk dolgozni.

2. A HR-esek bizalmatlanok velünk

Ugyanúgy, ahogy mi sem akarunk rossz lépéseket tenni karrierünk során, a munkaadók sem akarnak rosszul dönteni a toborzásnál – ezért számítani lehet átvilágításra vagy referenciaellenőrzésre. Ha a munka során kényes információkkal vagy a társaság pénzügyeivel is foglalkozunk, akkor még alaposabb lehet a vizsgálat. Ugyanakkor azok a cégek, amelyek nem bíznak a jelöltekben, valószínűleg nem bíznak az alkalmazottakban sem. Olyan környezetben, ahol általános a bizalmatlanság, nehéz eltölteni napi nyolc órát.

3. Boldogtalan embereket látunk a munkahelyen

Nem kellene elfogadnunk egy munkát úgy, hogy nem látogatunk el arra a helyre, ahol majd dolgozunk. Figyeljük meg a dolgozók közötti interakciókat, valamint az egész környezetet, beleértve a munkavállalók közös tereit. Felfigyelhetünk az olyan figyelmeztető jelekre, mint a koszos vagy nem biztonságos irodai környezet vagy az elégetlennek tűnő alkalmazottak. Ha rosszkedvűek leszünk egy látogatás után, akkor biztosan nem akarunk majd napi több órát eltölteni ott.

4. Rossz hírnevű a cég

Az internet megkönnyíti, hogy az előző és a jelenlegi alkalmazottak elmondják a véleményüket egy társaságról. Érdemes ennek is utánajárni – ugyanúgy, mint a cég pénzügyi helyzetének, ez is az állásinterjúra való felkészülés része legyen. Néhány weboldalon fórumokat is találni, ahol az alkalmazottak értékelhetik a vállalatokat, de el lehet érni netes kontaktokat is, hogy betekintést nyerjünk a leendő munkaadó életébe. A munkavállaló más közismert csatornákon is (honlap, social media, egyéb internetes oldalak) informálódhat a cég profiljáról, referenciáiról, partnercégeiről és tevékenységéről. Bizonyos szempontból előnyt élvez az a jelölt, akinek van ismerőse a választott cégnél, akitől első kézből érdeklődhet bizonyos információk felől, de fontos ilyen esetekben figyelembe venni, hogy ezek az egyéni megítélések akár szubjektívek is lehetnek – figyelmeztet Nagy Nóra.

A cégnél zajló személyes interjú(k) során érdemes nyitott szemmel járni, belepillantani egy-egy folyosón elhelyezett brossúrába, megfigyelni a dolgozóknak szóló belső felhívásokat, megtekinteni a leendő munkaterületet – emelte ki a szakember. Ha alkalom nyílik rá, a leendő kollégákkal való megismerkedés, rövid beszélgetések velük, egyéni stílusok, öltözködés megfigyelése hasznos iránytűnek bizonyulnak, és segítenek felmérni, mennyire illenénk bele a leendő munkakörnyezetbe. Ezen kívül figyeljük meg az általános légkört, és hallgassunk megérzéseinkre, benyomásainkra.

5. Úgy látjuk, hogy nem fogunk jól kijönni a főnökünkkel vagy a kollégáinkkal

Olyan főnökünk legyen, aki valóban tesz azért, hogy jó hangulat uralkodjon a munkahelyen. Az interjún rákérdezhetünk a munkastílusra és a kommunikáció milyenségére, hogy biztosak legyünk abban, hogy azok passzolnak a sajátunkhoz. De bízzunk saját ösztöneinkben is. Ha nem jövünk ki a vezetővel az első vagy a második interjú során, akkor talán már nem is akarjuk elnyerni az állást.

6. A munkafeladatok nem világosak vagy az interjúztató nem tudja meghatározni, milyen szerepünk lesz a cégnél

Ha több ember interjúztat, tisztáznunk kell, hogy mérik-e majd a munkateljesítményünket és hogy melyek azok a kulcstényezők, amelyek az első néhány hónapban jellemzik majd a munkánkat. Ha különböző válaszokat kapunk a megjelent vezetőktől a munkakövetelményekkel kapcsolatban, vagy ha nem tisztázott, milyen célokat kell elérnünk, az zavaros és számunkra akár végzetes szituációhoz is vezethet.

Az állásinterjú során kiemelten fontos rákérdezni a pontos feladatkörökre, a munkavégzéshez biztosított eszközökre, ösztönző (bónusz) rendszer meglétére és a munkaidőre. Amennyiben a munkahelyváltás belső igényből ered, akkor érdemes rákérdezni azokra a pontokra is, melyek az előző munkahelyen elégedetlenséget okoztak, nehogy ismételten olyan munkahelyet és munkakört válasszunk, mely nem megfelelő a számunkra.

7. Ha rögtön fel akarnak venni anélkül, hogy meginterjúvolnának vagy ellenőriznék a referenciáinkat

Ez néha okkal történik – például szezonális munkák esetében, amelyek nem igényelnek nagy tapasztalatot. Ugyanakkor sok esetben a munkáltató kétségbeesését jelezheti, ha azonnal foglalkoztatni akarja a jelöltet.

Nagy Nóra szerint Magyarországon alapvetően inkább multinacionális cégekre jellemző, hogy referenciát kérnek, magyar tulajdonú vállalatok kevésbé alkalmazzák ezt az eljárást. Ha valamilyen kétely merül fel a jelölttel kapcsolatban, (például sokat váltott munkahelyet, emiatt megbízhatatlannak érzik), érdemes a volt munkáltatót felkeresni, és tőlük véleményt kérni a munkavállalóról. Fontos, hogy minderről egyeztessenek a jelölttel, hogy valóban olyan referenciaszeméllyel vegyék fel a kapcsolatot, aki nyitott az ilyen jellegű információ átadásra. A referenciakérésnek van egy másik, kevésbé pozitív oldala hazánkban. Általában olyan személyeket adnak meg a jelöltek referenciának, akikkel jó viszonyban vannak, így a referencia is már torzított, szebben becsomagolt változatát kapjuk, amelyből vagy kimaradnak a valóban fontos információk, vagy más színben vannak feltüntetve.

A szakember tapasztalatai szerint viszont ha a HR-es strukturált kérdésekkel felkészül például egy telefonon történő referenciakérésre, akkor gyorsan kiderül, hogy valós információkat tartalmaz-e a referencia. Munkavállalói szempontból hasznos lehetőség a LinkedIn használata is, ahol aktív álláskereséstől függetlenül kérhetünk ajánlásokat, melyek bárki számára hozzáférhetőek és megtekinthetőek.

Ne játsszuk meg magunkat

Ha az ajánlat elfogadása előtt nem vagyunk száz százalékig biztosak a dolgunkban, akkor érdemes mérlegelni, előnyök-hátrányok listát készíteni, és ez alapján meghozni a döntést. Az első hónapokban rossz taktika “megjátszani” magunkat munkavállalóként, nagyon eltérően viselkedni, vagy egyéni munkavégzésünktől jelentősen eltérni. Ennek oka, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló érdeke, hogy hosszú távon tudjon működni az adott munkakörnyezetben eredményesen, mely csak akkor lehetséges, ha valóban egyeznek az elképzelések mindkét fél részéről.

A felvételi folyamat során a HR-esek és a vezetők gyakran bíznak (legalább kis mértékben) a megérzéseikben, amikor döntenek a jelöltekről. Bízzunk mi is saját megérzéseinkben. Ha úgy érezzük, nem stimmel valami az új munkahelyen, járjunk utána, mielőtt elfogadunk egy állásajánlatot.

HR Portál

Kövári Zsuzsa

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!

Megosztás:

Advertisement