Cvonline.hu

Mitől leszünk nyerők az álláspiacon? 1. rész

Sok munkavállaló igyekszik egyfajta saját, személyes “márka” vsagy másnéven “personal branding” kialakításával megkülönböztetni magát, ami azt mutatja, hogy a dolgozók mind tudatosabban és határozottabban próbálják karrierjüket saját maguk alakítani.
 
Kiélezett a harc az állásokért folytatott versenyben, így egy jó pozícióhoz ma már kevés a szép tanulmányi eredmény, az érvényesüléshez ki kell tűnni a tömegből. Sokan tisztában vannak a munkahelyeken lezajló változások mértékével, sebességével és azzal is, hogy ezeket a változásokat ők maguk is képesek kezelni, irányítani.A személyes márka kiemelkedően fontos, széleskörű vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emberek sokkal inkább és sokkal előbb döntenek személyiségek és ötletek mellett, mint termékek és szolgáltatások vásárlásáról.
Ugyanakkor a személyes márka építése, értékeink kommunikálása nem olyan könnyű. Hogyan lehet hatékonyabban építeni karrierünket, miként lehet hatékonyabban kommunikálni értékeinket, eredményeinket, milyen formában érdemes megjelenni a szakmai közösségi csatornákon? Mit pontoznak a HR-esek és a fejvadászok?

Bár az álláskeresésnek vannak íratlan szabályai, mégis eltérő módszereket, technikákat kínálnak a szakemberek különböző emberek, megcélzott állások esetén.

A munkaerőpiacon – így az álláskeresők körében is – hátrányos helyzetűnek tekinthetjük

a következő csoportok tagjait:

  •  alacsony iskolai végzettségűek,
  •  pályakezdők,
  •  50 éven felüliek,
  •  tartósan munkanélküliek,
  • nők,
  • GYED-ről, GYES-ről visszatérők,
  •  romák,
  • fogyatékos személyek (ide értve az egészségkárosodott személyeket is).

Az alacsony foglalkoztatási ráta gazdasági szempontból egyértelműen kedvezőtlen az országnak, azonban negatív társadalmi-szociológiai hatások is levezethetők a jelenségből. Könnyebb azonban az egyén szintjén meghatározni ezeket a hátrányokat.

Fontos meghatároznunk a munka  betöltött szerepeit az életünkben:

  •  a munka, mint az anyagi javak forrása,
  •  a munka, mint az idő struktúrálója,
  •  a munka, mint örömforrás,
  •  a munka, mint a társas kapcsolatok forrása,
  •  a munka, mint az önérvényesítés lehetősége.

Ezek a szerepek nem egymástól mereven elkülönülve, hanem egymással átfedésben, sok esetben egymás mellett vannak jelen az egyén életében. A munkahely elvesztése – a fentiek tükrében könnyen belátható – nem csak az anyagi biztonságot, de a stabil személyiséget is veszélyeztetheti.

Az álláskeresésben, elhelyezkedésben, munkahely megtartásában és a munkahelyváltásban nyújtott segítség mind az egyéni, mind pedig társadalmi szinten megtérül. 

Az álláskeresés tekintetében megkülönböztethetünk formális és informális álláskeresést.

A formális álláskeresés során inkább a hagyományosabb eszközrendszert (hirdetés, telefonálás, munkaügyi központ, esetleg munkaközvetítő iroda) használja az álláskereső reagálva a meglévő objektív igényekre, míg az informális álláskeresés rendhagyó, személyes aktivitást igénylő módszereit a szubjektív motivációk hatására alkalmazzák. Bár a szakirodalom nem ad egyértelmű definíciót, azonban a típusok sajátságai alapján jól elhatárolható egymástól a két módszer.

Természetesen adódnak eltérések az egyének álláskeresési szokásait tekintve. Így az előzetes tapasztalatok, iskolai végzettség, a külső vagy belső motiváció erősen tudja segíteni, ösztönözni, vagy éppen gátolni a hatékony álláskeresést. Míg a munkáltató aktivitása egyértelmű a formális álláskeresésben, így az álláskereső esetében nem egyértelmű a helyzet. Gyakran megtévesztő – különösen a családtagok, hozzátartozók, barátok számára – az álláskeresők látszat-aktivitása. Ez esetben úgy tűnik, hogy az egyén mindent megtesz az elhelyezkedés érdekében: naponta nézi a hirdetéseket, bekarikázza a megfelelőket az újságban, gyakran telefonál (ebből adódóan igen magas lesz a telefonszámla), várja a munkáltatók visszajelzését, még a munkaügyi központban is megjelenik a megbeszélt időpontokban (havonta, 3 havonta), de „sajnos” sehol nem jár eredménnyel.

Ennek a viselkedésnek a hátterében – több tényező mellett – egyrészt az egyén bizalomvesztett állapota, önértékelési problémák, másrészt a felelősség objektív körülményekre való áthárítása állhat. Hosszabb ideje munka nélkül lévő személyek gyakran elmondják, hogy

  •  nincs szerencséjük,
  • csak protekcióval lehet elhelyezkedni,
  • ő mindent megtesz, de semmit nem talál,
  • a munkáltatók még csak vissza se hívják,
  • nem adott állást a munkaügyi központ,
  • gazdasági válság van, ilyenkor jobb végzettséggel sem lehet elhelyezkedni.

Mindezekkel szemben az informális álláskeresés módszereit alkalmazó álláskeresők a saját belső motivációjukat, önérvényesítésüket mozgósítják a munkakeresésben. Az informális álláskeresés menete (az álláskereső szemszögéből általános megközelítésben):

  •  megfogalmazódik az igény, hogy munkahelyet keressen (munka nélkül van vagy munkahelyet vált),
  •  eldönti, hogy mely pályaterületen, milyen munkakörökben szeretne dolgozni,
  •  meghatározza azon cégek, munkáltatók körét, ahol szívesen végezne munkát, párhuzamosan informálódik a keresett területről, cégekről,
  • működteti kapcsolati hálóját az álláskeresés érdekében, több módszert, technikát alkalmaz egymás mellett,
  • elküldi jelentkezését, portfólióját a kiválasztott munkáltatókhoz; az önéletrajzot

minden esetben aktualizálja a konkrét állásnak megfelelően, egyedi motivációs

levelet készít,

  •  a munkáltatónál időnként ismét jelentkezik, célja egy személyes találkozó egyeztetése.

Ebben az esetben az álláskereső aktív szerepet tölt be a folyamatban, független, a saját érdekeit szem előtt tartva cselekszik. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem olvasna hirdetési újságokat, használná az állami vagy magán munkaközvetítői rendszert. Munkáltatói nézőpontból sokkal megnyerőbb az aktivitás már a munkahely keresésekor, hiszen ez a viselkedés előzetesen sejteti a vezetéssel a beválás valószínűségét, feltételezi továbbá az aktivitást a munkaviszony, foglalkoztatás alatt is.

A formális és informális álláskeresés tehát…

Leginkább az álláskereső és a munkáltató aktivitási dimenziójának mentén határolható el egymástól. Míg a formális álláskeresés során a munkáltatói aktivitás, úgy az informális álláskeresés során az álláskereső aktivitása jellemző inkább.

 

AZ INFORMÁLIS ÁLLÁSKERESÉS MÓDSZEREI, A MUNKÁBÓL – MUNKÁBA VÁLTÁS MÓDJAI
HR Portál

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!

Megosztás:

Advertisement