A kisgyermekes nők, az alacsony iskolai végzettségűek, a 25 alatti és az 55 év feletti nők a legveszélyeztetettebbek foglalkoztatottság szempontjából. A tapasztalatok szerint a szülés után fél, egy év után könnyebben vissza lehet térni a munkába, más esetben már csak újrakezdésről beszélhetünk. Ugyanakkor az otthon végzett háziasszonyi teendők nincsenek megbecsülve, miközben a gazdaság fejlődéséhez nagy százalékban ez a munka is hozzájárul.
Honnan és miért hiányoznak a nők a foglalkoztatásból?
Szalai Piroska, a nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos egy tegnapi sajtóbeszélgetésen elmondta: kutatásai során a foglalkoztatottság szempontjából négy veszélyeztetett csoportot azonosított: a kisgyermekes nőket, az alacsony iskolai végzettségűeket, a 25 alattiakat és az 55 év felettieket. A 20-24 év közötti korcsoport a válság hatásra vált veszélyeztetetté, Magyarországon az ő foglalkoztatásuk 14,5 százalékot esett vissza a 10 évvel ezelőttihez képest, míg az EU-ban csak 3 százalékot.
Visszatérés kontra újrakezdés
A munkáltatók részéről a legnagyobb akadály a kisgyermekes nők foglalkoztatásában rugalmatlan családtámogatási rendszerünk. A jelenlegi rendszer gyökerei 1967-ig vezethetők vissza, amikor a gazdaság még statikus volt, a vállalatok ötéves tervek alapján működtek. Ma a gyorsan változó gazdasági környezet lehetetlenné teszi, hogy 3-6-9 évig fenn tudja tartani változatlanul a munkáltató az anya munkahelyét. A munkaadók véleménye szerint fél vagy maximum egy évig még valahogy megoldható a helyettesítés, egyébként biztosan be kell tölteni a munkakört. A munkakört ugyan határozott idejű munkavállalóval töltik ilyenkor be, de az anya visszatértekor ez a megoldás további problémákat generál.
Éppen ezért a hosszabb időre a munkaerőpiacról kiesők esetében el kell fogadni, hogy újrakezdésről beszélhetünk csak, visszatérésről nem, hiszen ha vissza is veszi őket a munkáltatójuk, akkor is az már egy teljesen más cég, más szervezet lesz, mint 3-6-9 évvel azelőtt volt.
Az újrakezdés költséges dolog, s egészen más folyamat, mint egy pályakezdés. Fontos erről beszélni, ezt tudatosítani, hiszen ha a társadalom és a civil szféra segít a tisztán látásban ezen a téren, a kisgyermekes szülők is könnyebben tudják eldönteni, mit szeretnének: visszatérni a munkahelyre, fél-egy éven belül, vagy otthon maradni több évig, és utána újrakezdeni, vagy valamilyen más, köztes megoldást. Lényeges, hogy legyen választási lehetőségük.
Kevés a bölcsőde és a részmunkaidős állás
A munkavállalók részéről a legnagyobb probléma, hogy a kora gyermekkori ellátások elérhetősége alacsony, és ami van, az is nehezen összeegyeztethető a teljes munkaidős munkabeosztással, részmunkaidős, távmunkás munkakörök pedig nem nagyon vannak. Magyarországon 100 nőből átlagosan 50,6 a foglalkoztatott, ám ebből mindössze mindössze 4,5 fő részmunkaidős és csak 4,3 fő végez rendszerint vagy néha távmunkát.
A magyar munkáltatók azonban könnyen találnak munkavállalókat, ezért amíg nem előnyös számukra, hogy részmunkaidőben foglalkoztassanak munkavállalókat, addig ebben nem lesz változás. Éppen ezért hozhat változást a munkahelyvédelmi akcióterv, amely szerint 2013-tól járulékkedvezményt kapnak a munkáltatók a gyes-ről, gyed-ről visszatérő kisgyermekes munkavállalók után.
Szükséges a kora gyermekkori rugalmas ellátások széles körben történő hozzáférésének megteremtése is, azaz az anya hetente akár pár napra is el tudja helyezni gyermekét, s az intézmények nyitva tartása is nagyobb összhangban legyen a különböző munkahelyi elvárásokkal.
Láthatatlan munka – házimunka
Az otthon végzett anyai, háziasszonyi teendők, ez a fizetetlen, és sokszor szinte láthatatlan munka, amit a nők végeznek, nincs kellően megbecsülve, sem társadalmi, sem kormányzati szinten. Annak ellenére sem, hogy egy tavalyi OECD-kutatás szerint ez a fizetetlen munka az OECD országok GDP-jéhez 30-40 százalék-ban, a közjóhoz pedig 50 százalékban járul hozzá.
Pongrácz Tiborné elmondta, hogy a háztartáson belüli munkamegosztás demográfiai szempontból igen releváns, mivel a statisztikai adatok szerint azokban az országokban, ahol egyenlőbb a házimunka megosztása, több a gyermek, mint azokban az országokban, ahol csak a nőkre hárul a házimunka. Példaként Olaszországot említette, ahol bár sok nőnek van magasabb iskolai végzettsége, otthon mégis minden munka rájuk hárul, ráadásul az intézményi ellátottság is rossz, ezért ott nagyon alacsonyak a demográfiai mutatók. Ellentétben a skandináv országokkal, ahol ez pont fordítva működik.
A házimunka körébe a főzés, mosogatás, takarítás, pénzbeosztás, közös proramok megbeszélése és a kisebb szerelések tartoznak a kutatásokban. Az unióban mindenhol a nőkre hárul a házimunka nagyobb része, ám Magyarország igen rossz mutatókkal rendelkezik, főleg a főzés, mosás, mosogatás, takarítást tekintve. Ha csak ezt a 4 tevékenységet vesszük figyelembe, nálunk 36-szoros a nők részvétele a férfiakéhoz képest, míg a kelet németeknél 11-szeres.
Magyarországon nagyon erős az iskolai végzettség hatása is, míg a felsőfokú végzettségűek nincsenek rosszabb helyzetben, mint a franciák, az alacsony végzettségűeknél még a 36-szorosnál is rosszabb a helyzet. A háztartási munka megosztása családon belül elsősorban az értékrendtől, és nem objektív mutatóktól (mint amilyen az ország gazdagsága vagy a nők gazdasági aktivitása) függ.
Magyarország hagyományos értékrendű, ezt számos adat igazolja. A magyar nők a legelégedettebbek azzal, hogy mennyi házimunkát végeznek, jellemzően nem konfliktusforrás a háztartási munkamegosztás a családokban. A magyar társadalom azon véleményéből, hogy az a legjobb, ha az anya 3 évig otthon marad, csak kényszerűségből enged, mert fontosnak tartja, hogy két lábon álljon a család – nem pedig emancipációs okokból.
Család és munka összeegyeztetésével kapcsolatos kutatásokból kiderül, hogy míg az otthoni problémák mindössze a munkavállalók 30 százalékának munkáját befolyásolják, addig 70 százalékukkal fordult már elő, hogy túl fáradt volt ahhoz, hogy el tudja végezni az otthoni feladatokat is munka után. Ebben nem volt különbség sem a férfiak és nők vonatkozásában, sem az egyes országok között, egyértelmű, hogy a problémákat csak a család szenvedi meg.
A kényszervállalkozás nem megoldás
Az előadásokat követő kereasztalbeszélgetés során Mágori Józsefné Andrea szólt arról is, hogy sok esetben olyankor indítanak vállalkozást vagy válnak önfoglalkoztatóvá a kisgyermekes nők, ha nem tudnak visszamenni dolgozni. Ám egy vállalkozás is egész embert kíván, nagyobb megterhelést jelenthet, mint egy teljes munkaidős állás, így nagy nehézségeket okozhat. A kényszervállalkozás a képviselő szerint nem megoldás, így inkább abban kellene támogatni az anyákat, hogy újra munkába tudjanak állni.
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!