Mi lesz a nyugdíjunkkal?

Legalább havi 10 ezer forintot kell félretenniük a mai átlagkereső pályakezdőknek, hogy nyugdíjas éveikben is a mai életszínvonalukon élhessenek.

Mire ők elérik a nyugdíjkorhatárt, a népességfogyás miatt már egy nyugdíjas jut egy aktív dolgozóra, így teljesen ellehetetlenül a hazai nyugdíjrendszer. Szakértők szerint ezt nem várják meg a kormányok, inkább kinyitják a határokat a bevándorlók előtt.

Havi 100 ezer forint – az aktív korúak közül nem sokan örülnének ekkora nyugdíjnak, sok mai nyugdíjas mégis csak álmodozik ekkora havi juttatásról. A legfrissebb adatok szerint ugyanis Magyarországon jelenleg 83 ezer forint az átlagnyugdíj, azaz a 140 ezer forintos átlagkereset 60 százaléka.

Harminc-negyven év múlva viszont – mai értéken számolva – még a 80 ezer forintos nyugdíj is luxusjuttatásnak minősülhet, miután annyira megváltozik az ország demográfiai összetétele, hogy nem lesz, aki fizesse a nyugdíjakat. A mostani 20-as, 30-as korosztálynak tehát mindenképpen szüksége lesz valamilyen megoldásra, ha az aktív korában megteremtett életszínvonalát nyugdíjas korában is élvezni akarja.

Három aktív dolgozó kell egy nyugdíjhoz

Jelenleg három munkavállaló járulékaiból finanszírozható egy nyugdíjas juttatása, ám az alacsony foglalkoztatottsági szint, valamint a fogyó népesség miatt csak két dolgozó áll rendelkezésre, a maradék részt az állam teszi hozzá – fejtette ki a HR Portálnak Simonovits András nyugdíjszakértő, aki szerint 20-30 év múlva teljesen felborul a nyugdíjrendszer.

Addig ugyanis feltehetően nem indul látványos növekedésnek a hazai népesség, így viszont a nyugdíjrendszer finanszírozhatatlanná válik. A KSH adatai szerint jelenleg évente 90 ezren születnek és 130 ezren halnak meg, s ahhoz, hogy egyensúlyba kerüljön a rendszer, legalább 150 ezres születésszámra lenne szükség. Ma viszont egy nyugdíjas év finanszírozásához három ledolgozott év kell, azaz 20 év nyugdíjhoz 60 évig kellene dolgozni.

Simonovits András szerint emiatt nem marad más megoldás, minthogy az állam jelentős számú bevándorlóval oldja meg a problémát. Néhány tíz év múlva ugyanis teljesen lehetetlenné válik a helyzet, az önkéntes nyugdíj-pénztárak pedig csak kiegészítésre lehetnek elegendők. A nyugdíjszakértő szerint a mostani aktív korúaknak arra kell figyelniük, hogy ne költsenek feleslegesen, azaz lehetőleg ne legyen adósságuk, különösen akkor ne, amikor majd nyugdíjba vonulnak. Az adósság ugyanis mindig jobban kamatozik, mint a megtakarítás – hangsúlyozta.

Önkéntes pénztár: kiegészítésnek jó lehet

Sokan azonban inkább az öngondoskodást helyeznék előtérbe, mondván akkor kormányoktól függetlenül lehetne garantálni az időskori ellátást. A Magyar Nemzeti Bank korábbi felmérése szerint viszont a lakosság több mint felének egyáltalán nincs megtakarítása, és háromból két ember úgy látja, hogy ha elveszítené állását, fél évet sem lenne képes átvészelni. Ugyanez igaz a nyugdíj-megtakarításokra is: tavalyi adatok szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakban lévő pénz 100 milliárd forintra tehető, míg a teljes nyugdíjkassza 3000 milliárd forint. Az öngondoskodás mértéke tehát elenyésző, mindössze három százalékos, ráadásul a befizetések kétharmadát a munkáltatók finanszírozták cafeteria formájában.

Az önkéntes nyugdíjpénztár legnagyobb előnye, hogy a pénztártag saját egyéni befizetései után évi 20 százalék adó-visszatérítést igényelhet az önkéntes pénztári számlájára, évente maximum 100 ezer, illetve 130 ezer forint erejéig, attól függően, hogy mikor megy majd nyugdíjba. (Ha az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontja 2020. január 1-jénél későbbi, akkor 100 ezer forint, ha korábbi, akkor 130 ezer forint az adó-visszatérítés maximális mértéke.)

Szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy hiába fizethet be a munkavállaló a munkáltatói hozzájárulásokon túl is a számlájára, az önkéntes pénztártagság csak a majdani nyugdíj kiegészítésére elegendő. Ha egy húszas évei közepén járó átlagkeresőt veszünk példának, akkor mire eléri a nyugdíjkorhatárt, nagyjából 40-50 ezer forint nyugdíjra számíthat. Ahhoz hogy a mai életszínvonalát fenntarthassa, havi 10 ezer forintot kell félretennie 65 éves koráig, ebben az esetben ugyanis 15 évig 70-80 ezer forint nyugdíjkiegészítést kapna a pénztártól. Ha valaki a 30-as éveiben jár, akkor havi tízezer forinttal számolva már csak 45 ezer forint kiegészítésre számíthat, míg akik negyven év felett kezdenek el takarékoskodni, már csak 25-30 ezer forint pluszjövedelemmel számolhatnak. A pályakezdőket leszámítva érdemes tehát valamivel nagyobb összeget félretenni havonta.

Kockáztatni is lehet, de ráfázhatunk

Idén szigorodtak az önkéntes nyugdíjpénztárra vonatkozó adókedvezmények, hiszen korábban 30 százalékot lehetett leírni az adóból a befizetések után. Az elmúlt években ráadásul az életbiztosításokra vonatkozó adókedvezményeket is csökkentették, így az állam már semmilyen formában sem támogatja ezt az öngondoskodási formát. Simonovits András szerint ugyanakkor az életbiztosítások esetében jóval nagyobb kockázattal kell számolni, miután gyakran részvényekbe fektetik a befizetett pénzek egy részét és csak a másik része megy biztosnak nevezhető alapokba. Úgy vélte, ugyanígy veszélyes lehet aranyba fektetni, miután a nemesfém ára igen nagy kilengésekre lehet képes.

A nyugdíjra spórolók ezek mellett élhetnek az önkéntes nyugdíjpénztár feltételeivel megegyező nyugdíj-előtakarékossági számla előnyeivel, valamint tarthatják pénzüket tartós befektetési számlán. Utóbbi előnye, hogy megúszható a kamatadó, ha a megtakarítást legalább öt évig nem törik fel.

HR Portál

Cvonline.hu

Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!