Hogyan szűrjük ki a komolytalan állásajánlatot?

Gyakran panaszkodnak fejvadászok az állásinterjún csapnivaló teljesítményt nyújtó pályázókról. Ám sokszor a cégek megbízhatósága és az ajánlat komolysága is megkérdőjelezhető. Álláskeresőként bele lehet botlani gyanús hirdetésekbe, de néhány árulkodó jel alapján kiszűrhető az amatőr munkaadó vagy az a cég, ahol nem érdemes dolgozni.

Komolytalannak hat a hirdetésben, ha az állást kiíró cég kizárólag mobiltelefonon elérhető, nincs weboldala vagy levelezési cím helyett mindössze egy ingyenes postafiókot ad meg. Fejvadász cégek hirdetéseinél azonban előfordul, hogy megbízójuk nem akarja felfedni kilétét hirdetésben, ezért a hirdetésben nem szerepel a munkaadó neve, csak a betöltendő álláshoz kapcsolódó elvárás. Ez bevett szokásnak számít, a cég nem akar bővüléséről információt adni. Ha a fejvadász cég ismertnek számít a piacon, itt nem kell gyanakodni.

“Mézesmadzag” ügynöki munkára

Kezeljük viszont fenntartással a szakképzettség vagy megfelelő végzettség hiányában is irreálisan magas jövedelemmel, “túl szép, hogy igaz legyen” juttatásokkal kecsegtető munkalehetőségeket. “Egy hirdetésben például középfokú végzettséggel kerestek pénzügyi igazgatót, elhúzva a pályázók orra előtt a nemzetközi karrierlehetőség jól hangzó mézesmadzagját” – hoz példát Herczku Mónika, a Karrier Mentor Tanácsadó Iroda vezetője, aki szerint az ajánlat valószínűleg kevésbé népszerű ügynöki, esetleg MLM-munkát takart. Az ilyen álláshirdetések kulcsszavai általában a “nemzetközi karrier” és a “kimagasló kommunikációs készség.” A fentiek más hirdetésekben is gyakran előfordulnak, ám a becsapós állásajánlatokban egyebet már nem tudni meg a kínált munkáról.

Idegen nyelvű ajánlat nyelvtani hibákkal

Az álláshirdetéseket böngészgetve gyakran találkozni presztízsből idegen nyelven (főként angolul) megfogalmazott, ám nyelvtanilag helytelen szókapcsolatokkal és kifejezésekkel teletűzdelt álláshirdetésekkel is. “A pályáztatók többsége ilyenkor trendinek, elegánsnak szeretne mutatkozni. Ezek az álláshirdetések azonban komolytalan színben tüntethetik fel a céget, mivel azt a látszatot keltik: felületesek, nem rendelkeznek megfelelő háttértudású szakemberekkel, anyagi háttérrel. Ezért nem is jelentenek túl nagy vonzerőt komoly szakember számára “- magyarázza Herczku. A durva magyar helyesírási hibák sem erősítik túlzottan a pályázói bizalmat. Egy ruházati nagykereskedés például jó “komonikációs” készséggel keresett asszisztenst.

Állásajánlatok emelt díjas telefonszámon

Ősrégi trükk, de még mindig sokan bedőlnek neki. Egyes cégek csak emelt díjas telefonszámon vagy regisztrációs díj fejében kínálnak állásajánlatot tartalmazó listát, holott a törvény értelmében álláskeresőktől nem kérhető pénz a munkaajánlatért cserébe. “Ennek a trükknek gyakran pályakezdők, de az évek óta egy munkahelyen dolgozó, a piaci folyamatokat kevéssé ismerő értelmiségiek, diplomások is bedőlnek. Aki visszaélést tapasztalt, az Állami Foglalkoztatási Szolgálatnál tehet panaszt “- hívja fel a figyelmet Bölcskei Mónika, a Be Wise Tanácsadó Kft ügyvezető igazgatója.

Titkárnői állásinterjú fürdőruhában?

Mindezek mellett az sem kizárt: a kiszemelt céggel első látszatra minden a legnagyobb rendben van – hiányosságaira már csak az állásinterjú helyszínén vagy a felvételi beszélgetésen derül fény. Vannak olyan munkaadók is, amelyek a hirdetésben mást ígérnek, mint állásinterjún. Egy modellügynökség titkárnői pozíciót hirdetett meg, majd a pályázóval az interjú helyszínén közölték, a második kör casting lesz, és hozzon magával fürdőruhát…

Ha éppen beesik egy felkészületlen interjúztató

Árulkodó lehet az állásinterjú előtti és utáni néhány perc. Milyen az iroda? Hogyan beszélnek egymással a munkatársak? A főnök miként szól a beosztottakhoz? A cég szervezetlenségéről árulkodhat, ha az álláskeresőnek interjú előtt meg sem mondták, ki fogja felvételiztetni és az interjúztató feltűnően sokat – akár 15-20 percet is – késik. Vagy meg sem jelenik és cég egyik, éppen ráérő munkatársa ugrik be helyettesíteni a HR-est. Miközben nyilvánvaló, hogy fogalma sincs az interjúztatás, a toborzás menetéről. Volt rá példa, hogy egy asszisztensi pozícióra jelentkező nőről a szeme láttára véste CV-jére a HR-es, hogy a pályázó “kissé furcsa”. Ám az is előfordult, hogy a felvételiztető végig sértegette a jelöltet, miközben szó sem volt a pályázó tűrőképességét és reakcióit tesztelő stresszinterjúról.

Aki nem méri fel a jelöltet

Óvakodjunk az adott cégtől akkor is, ha nem kér önéletrajzot, a pályázóra sem kíváncsi, hanem néhány perc alatt ledarálja a szükséges tudnivalókat és meghatározott végzettség, különösebb betanítás vagy mentori segítség nélkül azonnal – akár már másnap – munkába állítaná az új kollégát.

Egy szoftverfejlesztő fiatalember mesélte, németországi munkára toborzott egy cég fejlesztőket. A budapesti állásinterjú öt percig tartott, mélyebb szakmai kérdésekről nem esett szó. Kissé furcsának találta, hogy azonnal megkapta az állást és egy hét múlva repült is ki Berlinbe. Ott elkezdett dolgozni, majd két hét múlva a főnök behívatta és közölte, nem elégedett munkájával, már holnap nem kell bejönnie, repülhet is vissza Budapestre.

Takács Gabriella

HR Portál