Stressz, szexuális zaklatás – Mely szakmákban a legrosszabb a helyzet?

A magyar munkavállalók számára sokkal inkább a gyors munkatempó mintsem a jelentős mennyiségi elvárás okoz magas stresszterhelést – derült ki az országos Munkahelyi Stressz Felmérés első eredményeiből.

Erőszak a munkahelyen

A felmérés alapján jelentős tényező a munkahelyi stresszben az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke, de komoly problémát okoz a szekálás, a megfélemlítés is – írja a Metropol. Azok a dolgozók, akik rendszeresen ki vannak téve szekálásnak a munkahelyükön, gyakrabban számolnak be a munka és a család közötti konfliktusról és alacsonyabb elégedettségről. A munka jellege nagyban befolyásolja megfélemlítés gyakoriságát: leginkább a segédmunkások, a szakdolgozók és az irodai, ügyviteli dolgozók körében figyelhető meg. A szekálás minden ágazatban legalább 28 százalékban előfordul, ám az idegenforgalomban, illetve az egészségügyben és a szociális ellátás terén 48 százalék az aránya. A nők gyakrabban számolnak be szekálásról, szexuális zaklatásról és fizikai erőszakról, míg az erőszakkal való fenyegetés a férfiak körében fordul elő többször.

Szexuális zaklatást az országos átlagot nézve is igen nagy, 10 százalékos arányban szenvedtek el a munkavállalók, de egyes ágazatokban még gyakoribb. A vendéglátásban és idegenforgalomban minden ötödik dolgozó volt már szexuális zaklatás áldozata. Az erőszakkal fenyegetés az egészségügyben (24 százalék), a személyszállításban (21 százalék) és a védelem területén (21 százalék) a legjellemzőbb. Fizikai erőszaktól szintén az egészségügyi dolgozók szenvedtek a leggyakrabban, 7 százalékkal fordult már elő.

Itthon kétszer akkora a stressz, mint a dánoknál

Általában a munkahelyi stressz mértéke a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás és idegenforgalom területén volt a legjelentősebb, a százas skálán 56-os értéket mértek a kutatók. Ezt követi a kereskedelem, gépjárműjavítás és ingatlanügyek (55 ponttal), valamint a személyszállítás, közlekedés és postai szolgáltatás ágazata (54 ponttal). Az eredmények arra is rámutattak, hogy a magasabb iskolai végzettség, valamint a szakképzettség védőfaktor lehet a stresszel szemben. A felsőfokú végzettséggel vagy szakközépiskolai érettségivel rendelkezők ugyanis a legkevesebb, míg a nyolc általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettséggel rendelkezők a legnagyobb stresszről.

Mivel a kérdőív magyar verzióját egy Dániában kidolgozott módszer szerint dolgozták ki, az eredmények más országok adataival is összehasonlíthatók. A spanyol, német és dán eredmények mellett Magyarország meglehetősen rosszul szerepel, a hazai munkavállalók stressz-szintje kétszerese a dánokénak. A munka értelmességében, a vezetés minőségében és a munkahelyi elégedettségben Magyarország érte el a legalacsonyabb pontszámot. Nálunk viszont kisebb az érzelmi megterhelés, mint a németeknél (54 és 63 pont), a munkahely iránti elkötelezettség pedig magasabb mint a spanyoloknál (50 és 38 pont).

Tegyünk ellene és tanuljuk meg kezelni

Zakor Tünde, a Munkahelyi Stressz Kutatócsoportjának stressztrénere azt lapunknak azt mondta: a felmérésnek fontos társadalmi üzenete van. A dolgozók ugyanis gyakran a munkahelyükre, a munkáltatók pedig a pénzhiányra fogják a nagy stresszt. Ám az igazságosság és a tisztelet alacsony mértéke, valamint a szekálás nagy aránya azt mutatja, hogy ezek a problémák nem anyagi jellegűek.

– Odafigyeléssel, a dolgozók és a munkáltatók összefogásával lehetne javítani a helyzeten – mondta a szakértő. Zakor Tünde azt tanácsolta, hogy ne várjuk másoktól a megoldást, tegyünk a munkahelyi stressz ellen, amire pedig nincs ráhatásunk, azt meg lehet tanulni kezelni.

Mivel a munkahelyi stressz több megbetegedés kockázatát növeli, a munkavédelemről szóló törvény 2008-tól előírja a munkáltatók számára a pszichoszociális kockázat felmérését, arra azonban nem vonatkozik egységes előírás, hogy ez miként történjen. Ezt a hiányt pótolta a Semmelweis Egyetem felmérése, amely a Nemzeti Munkaügyi Hivatal támogatásával valósult meg.
Noha az internetes kitöltés miatt a minta nem reprezentatív, az adatmennyiség miatt minden foglalkozási ágazatból, korcsoportból, munkakörtípusból és megyéből voltak jelentkezők. A nők nagyobb arányban (63 százalékban) vallottak saját stressztényezőikről, ám az életkort és munkakörtípusok arányait tekintve a minta kiegyensúlyozott volt.