Nő vagyok és a diszkrimináció áldozata

Akár állást keresünk, akár már dolgozunk, nőként szembe kell néznünk azzal, hogy az esélyegyenlőségi politika ellenére még mindig kevesebb fizetést kaphatunk, más elbánásban részesülhetünk, és az állásinterjúkon is nehézségekbe ütközhetünk csupán azért, mert más kromoszómapárossal áldott meg bennünket a sors.

Azért választottalak, mert szép vagy

Az, hogy nem lehet diszkriminálni nemileg a jelölteket, nem újdonság, de minden főnök fejében ott él a kép, hogy nőt vagy férfit szeretne látni az előző kolléga helyén. Az ember agya alapvetően úgy működik, hogy vonzónak, szépnek látja azt, ami szimmetrikus, a fajfenntartási ösztön azt diktálja a párválasztásban, hogy az egészségesnek tűnő egyedeket válasszuk. Sok szakma van, ahol nem lehet elvárás a szépség (álláshirdetésekben lásd: dekoratív megjelenés), mégsem tudjuk levetkőzni ösztöneinket.

A kiválasztási folyamat egyik legfontosabb része, amikor a HR-es találkozik önéletrajzunkkal. A szakmai tapasztalat mellett pedig emiatt nagyon fontos szerepet játszik a fotó. Legalábbis a nőknél. A férfiaknál is fontos, ám ott sokkal nagyobb latba esik az eddigi tapasztalat, a szakértelem, mint az, hogyan is néz ki a fotón.

Ezt sajnos nem kerülhetjük el. Így érdemes inkább a valóban jó fotó elkészítésére törekednünk.

Legyen jó minőségű, színes a fotó, melyen szolid sminket viselünk. Ne hangsúlyozzuk túlságosan nőiességünket, de férfiasak se legyünk. Ha lehet, profi fotóst kérjünk meg a készítésére semleges háttér előtt – amin látszik, hogy az álláskereséshez készíttettük. Ezt ugyanis nagyra értékelik a HR-esek is.

Ha ápoltnak, megbízhatónak és profinak tűnünk kép alapján, pozitív benyomást teszünk a kiválasztási specialistára. Lehet, meg is jegyez bennünket. És ez a cél. Ha adott pozícióra nem is vagyunk alkalmasak, lehet, hogy egy következő pozíciónál azonnal ránk fog gondolni, és megkeresnek bennünket állásajánlattal.

Gondoljunk csak bele: Ha külsőségeink miatt vesznek fel bennünket, nem pedig tudásunknak köszönhetően, hamarosan új munka után nézhetünk, hiszen ha egyáltalán nem felelünk meg az elvárásoknak, predesztinálható, hogy rövid idő alatt kiderül alkalmatlanságunk.

Visszaélések az állásinterjún

Ha eljutottunk a személyes találkozásig, ne rontsuk el a nem megfelelő öltözékkel. Ne legyünk kihívóak (színekkel, mintákkal), megjelenésünk legyen üzleties, válasszunk a pozíciónak megfelelő összeállítást.

Természetesen csak azért , mert jól nézünk ki a fotón, nem fognak behívni minket, erre is érdemes azonban nagy hangsúlyt fektetni.

Nőként szembe kerülhetünk olyan kérdésekkel mint: Mikor tervezi a gyermekvállalást? Van gyereke?

Egy gyermekes vagy gyermeket vállalni tervező nő sokszor kevesebbet ér a munkaerőpiacon egyes munkaadók szemében, ugyanis a gyermek betegsége miatti szabadságokat sok főnök nem nézi jó szemmel, azok pedig, akik tervezik már a gyermekvállalást, hamarosan elmennek – így a logika szerint nem is érdemes őket már erre a kis időre felvenni.

Természetesen nem szabad hazudni, ezek viszont olyan kérdések, amelyekre nem kell válaszolnunk. A magánéletünkre vonatkozóan semmilyen kérdést nem tehetnek fel nekünk. Ha mégis megteszik, jó, ha tudjuk, kikerülhetjük a válaszadást. Persze lehet viccesen is, de nyilván itt már sarokba szorítottak bennünket. Próbáljunk lazák maradni.

Fontos az is, hogy ne legyünk nagyon férfiasak. Azok a nők ugyanis visszatetszést váltanak ki, akik túl határozottak, túl agresszív tárgyalópartnerek- ezek ugyanis férfias tulajdonságok.

Amikor a főnök néz semmibe

Még mindig akadnak olyan cégek, ahol a nők másodrangú munkavállalóként vannak elkönyvelve- legalábbis a férfi főnök szerint. Az ilyen hímsovinizmussal átitatott hangulatú helyeken nehezen maradhatunk meg, ha nincs nagy türelmünk. A főnök megjegyzéseit azonban nem kell tűrnünk. Sokszor már apró jelekből is megérti a főnök, hogy nem vagyunk ezekre vevők. Nem kell csúnyán nézni rá, egyszerűen csak nem muszáj nevetni.

Persze mindez helyzetfüggő. Van úgy, hogy ki kell állnunk a megpróbáltatásokat.

Általánosságban elmondható, hogy a női fizetések elmaradnak a férfiak bérétől 5-15 százalékkal átlagosan, és a vezetői székekben még mindig kevesebb nő foglalhat helyet.

“Az utóbbi egy évben emelkedett a nők száma a munkaerő-piacon, de ezzel párhuzamosan a két nem közötti fizetési különbségek is nőttek. A nők a férfiak alapbérének átlagosan 92,3 százalékát keresik hasonló munkakörben dolgozva, ami számottevő, valamivel több mint 2 százalékos csökkenés tavalyhoz képest. A női alapbérek minden munkaköri csoportban elmaradnak a férfiakétól, és tavalyhoz képest szinte mindenütt romlott a bérezésük, csak a szakértők esetében javult kissé a helyzet.
A bónuszokat figyelembe véve kiderült, hogy a nők átlagosan csupán a férfiak bónuszának a 85,3 százalékát kapják kézhez, ami enyhe növekedés a tavalyi adathoz képest. A felsővezetők körében, ahol nyilván a legnagyobb bónuszok vannak, ez az arány 80,7 százalék. Szakértői pozíciókban szinte kétszer akkora az esélye egy férfinak arra, hogy céges autót kapjon, mint egy nőnek” – áll a Hay Group felmérésében.

Érdemes apró trükkökkel, rengeteg türelemmel és nyugalommal építenünk a karrierünket, soha nem feladva a gondolatot: munkánk éppen annyit ér, amennyit egy férfié.