Akinek már van valamilyen munkatapasztalata, azt az önéletrajzában mindenképpen érdemes leírnia. A legtöbb álláskereső itt hibázik: általánosítja a tapasztalatait, mert az gondolja, az önéletrajz olvasója úgysem tudja pontosan, miről volt szó. Pedig fontos lenne, hogy tudja, tehát tájékoztatni kell. Pl. a legtöbb adminisztrációs munkakörben szerepel, hogy „szerződések kezelése”.
Ez a feladat jelentheti azt is, hogy leellenőrizte, alá van-e írva, majd letette egy mappába és többé rá sem nézett. Jelentheti azt is, hogy Excel táblában, vagy más módon nyilvántartást készített, kivonatot írt mellé, folyamatosan figyeli a határidőket benne, stb.
Az is fontos, milyen nagyságrendű volt ez a munka: 10 darab szerződés, vagy több száz darab? Ezek az információk már fontosak és konkrétak, és az a munkáltató, aki ilyen feladatot szeretne adni az új kollégájának pontosan tudja mit várhat az adott jelentkezőtől, így érdekes lesz számára. Így hozza meg a sikert egy konkrétan leírt tapasztalat.
ÉRDEKES: Hogyan segíthet a családja az álláskeresőnek?
A következő gyakori hiba az „ügyfelek kezelése”, mint feladatleírás. Az önéletrajz olvasója lát egy cégnevet, ami nem biztos, hogy utal a cég tevékenységére, és alatta ez a feladatleírás. De ebből nem tudja, hogy mit jelent ez pontosan: eladott valamit a vevőknek a jelentkező, a kintlévőségeiket kezelte vagy az érdeklődésüket próbálta felkelteni a termék iránt? Egyáltalán mi volt a termék? Kik voltak az ügyfelek? Cégek vagy magánszemélyek? A cégeknél kikkel tárgyalt? Ügyvezetőkkel, beszerzőkkel?
A konkrétumok beírása az önéletrajz minden fejezetében nagy segítség, és közelebb visz a sikerhez. A jó önéletrajz alapján az olvasónak el kell tudnia képzelni a jelentkező egy munkanapját, látnia kell, kikkel, milyen eszközökkel dolgozott.
Sokat segíthet a nyelvtudásnál is, ha nemcsak a nyelvtudás szintjét, a nyelvvizsga típusát írjuk be, hanem a nyelvtudás napi használatát is. Pl. egy olyan kolléga, aki a főnökével angolul/németül kommunikált, ezt írja be mindenképpen, mert így a nyelvtudása és a nyelvhasználati rutinja bizonyítást nyer.
Kerüljük az általánosító kifejezéseket az önéletrajzban! Az „egyéb”, a „további”, a „stb.” mind olyan kifejezés, ami mellé az önéletrajz olvasója nem tud mit társítani, így hiába írunk ilyeneket. A legnagyobb hiba, az „általános irodai munkák” vagy hasonló feladatleírás lehet. Senki sem tudja, hogy konkrétan a te cégednél mit jelentett ez. Lehet, hogy milliós értékek mozogtak a kezed között, ami nagy felelősséget jelentett, lehet, hogy a házipénztár kezelése is a te feladatod volt, de az olvasó ezt nem tudja. Ezért kell leírni neki.
Nem lesz így túl hosszú az önéletrajz?
Azokat a feladatokat érdemes így konkrétumokkal alátámasztani, amit az álláshirdetésben is kér a munkáltató. Ha az álláshirdetés szerint feladat lesz a szerződések kezelése, akkor írd le, te hogyan csinálod. Ha ügyfelekkel kell foglalkozni, írd le, te milyen célból, milyen ügyfelekkel tartasz kapcsolatot.
Egyes munkahelyeken meghatározó lehet, milyen eszközökkel dolgoztál már. Irodai környezetben az irodai szoftverek használata általában bekerül az önéletrajzba, de pl. egy állatorvosi asszisztens, vagy egy laboráns, gépész stb. döntő információkat tud megadni arról, milyen környezetben, milyen eszközökkel dolgozott eddig. A legjobb ilyen munkáknál, ha külön fejezetet szentelünk ennek az önéletrajzban, „munkám során alkalmazott eszközök” vagy hasonló címen.
JobAngel
JobAngel cikkei minden olyan kérdésre választ adnak, amely az álláskereséshez kapcsolódik. Nézz szét közöttük, tudd meg mi a fontos egy állásinterjún, mit kell tudni a próbaidőről, vagy, ha nem kaptál meg egy állást, hogyan tudsz talpra állni és újult erővel belevetni magad a munkakeresésbe.