Motivációs levél: Kell-e?

Motivációs levél – mi ez?

Ha definíciót akarunk rá találni, azt mondhatjuk, a motivációs levél egy dokumentum, amelyet álláshirdetésre való jelentkezéskor szokás küldeni az önéletrajzzal együtt. Ha leegyszerűsítve nézzük, az életrajz legfőképp arra való, hogy egy átfogó képet adjon arról, ki vagy te (születési adatok), milyen iskolákat végeztél, milyen szakmai tapasztalataid vannak, míg a motivációs levél egy kerek mondatokban megfogalmazott leírás magadról, ambícióidról, szakmai tudás mögött álló dolgaidról.

Nem hallottál még a motivációs levélről?
Vagy hallottál, de neked még nem volt szükséged rá? Ma ez a szituáció még inkább meglepő, de később egyre kevésbé lesz az – akik manapság több időt töltöttek álláskereséssel, észrevehették, hogy

a motivációs levelek iránti kereslet kevésbé felkapott.

Viszont az sem hátrány, ha több motivációs levelünk is van, hiszen a legjobb, ha mindig az adott pozícióra próbáljuk meg specifikálni – ugyanis, egy jól megírt motivációs levél megtámogatja a CV-t, segít az adott pozíció megszerzésében, és amikor a HR-es toborzó munkatárs elolvassa, jobban körvonalazódik számára, hogy Te mit tartasz fontos elemeknek azok közül, amik az önéletrajzodban lehet csak felsorolt tények, és egy kifejtett képet kap arról, hogy miért szeretnél bekerülni az adott munkahelyre, miért hagytad ott az előzőt, hogyan nyilvánulnak meg a gyakorlatban, példákon keresztül az önéletrajzban is felsorolt tulajdonságaid. Természetesen, mindezt kompakt módon megfogalmazva, hogy maradjon mit mesélni a személyes interjún is.
Szintén érdekes, ha magából a nevéből indulunk ki: arról szól, mi motivál minket a pozícióra, és mi legyen az, ami motiválja a munkaadót, hogy minket válasszon ki.

Fontos, hogy a motivációs levél nem az önéletrajz egész mondatos formája! A cél az, hogy egy mélyebb képet adjon rólad, mintha valakinek személyesen mesélnél magadról.

Motivációs levél – miért és mikor?

Szóval, mint azt már tudjuk, a motivációs levélnek sok-sok pozitív oldala van, és ami a leglényegesebb, hogy segíthet egy munka megszerzésében – de mégis, miért, vagy miért ne küldjünk motivációs leveleket egyes helyekre? Mikor nem kell, mikor illik, és mikor kötelező motivációs levelet küldeni?

• Kötelező-e akármikor is?

Először is, csak akkor mondható, hogy 100%-osan muszáj, ha konkrétan kérik, hogy a jelentkezéshez csatoljuk.

Vitatható, hogy mennyire fontos a HR-es szemében a motivációs levél, hiszen általában egy személyes interjú> mégiscsak átfogóbb képet ad a jelöltről,

ahol a HR-es és a munkavállaló szemtől-szemben állnak/ülnek egymással, és a legfontosabb tudnivalókat pedig már tudni lehet a CV-ből is.

• Passzív elvárás

Bár ma már nem szigorú norma a motivációs levél, a magas képesítést igénylő komoly pozícióknál gyakori eset, hogy a hirdetésben nem kérnek konkrétan ilyet, de mégis egyfajta passzív elvárás az ottani HR-esek felől, hogy küldjön egyet a jelentkező.

• Amikor szabad a gazda

Ha sehol sincs konkrétan megfogalmazva, hogy szeretnének motivációs levelet is látni, és a lehetőségek is engedik hogy küldjünk (e-mailben kell jelentkezni és tudunk több fájlt csatolni, vagy az online felületen van lehetőség motivációs levél feltöltésére), akkor szabad a gazda.
Ártani nem fog ártani, a legrosszabb ami történhet, hogy egyéb okok miatt nem minket választanak. Rossz motivációs levelet viszont ne adjunk be. Ha már vállaljuk, hogy egy plusz dokumentummal megtámogatjuk az önéletrajzunkat, és növeljük az esélyeinket, akkor már csináljuk jól: egy több sebből vérző és igénytelen levélnél sokkal jobb, ha nem küldünk semmilyet se.
Mérlegeljük képességeinket, hogy meg tudunk-e írni jóra egy motivációs levelet, gondolkozzunk el azon, van-e olyan infó, ami kimaradt a CV-ből, vagy amit kifejtenénk, példáznánk, mesélnénk róla.

• Nem igazán ajánlott

Olyan állások is vannak, melyek megpályázásánál kifejezetten nem ajánlott motivációs levelet küldeni. Ha egy munkára kényszerből jelentkezünk, felesleges álszent módon ambíciókról, lelkesedésről és motivációról beszélni. Nem hangzik például túl reálisan az, hogy “gyerekkori álmom, hogy mosogató legyek”. Ellenben, a “már hosszú idők óta álmom, hogy grafikusként dolgozzak” például sokkal reálisabb.

A lényeg igazából az lenne, hogy meglegyen a felkészültség, és legyen kéznél egy motivációs levél, hogy bármikor tudjunk küldeni egyet, ha épp olyan pozícióba botlunk, ahol kell, vagy úgy érezzük, szükség lehet rá.

Mi fog történni a motivációs levelemmel?

Lehet, hogy konkrét információgyűjtés helyett a HR-esek “csak” átfutják a motivációs leveledet, hogy leszűrjék, mennyire igényesen küld be a jelölt egy ilyen dokumentumot, mennyi időt/energiát/szakértelmet hajlandó belefektetni – mint ahogy az akár egy hétköznapi online beszélgetésben (chat, e-mail) is látható, maga az írásmód is sok mindent elárulhat az illetőről.
Teljesen mindegy, mennyire alaposan vizsgálja meg a HR-es a motivációs levelet, egy jól megírt levéllel akkor is nyert ügyünk lesz.
A kommunikáció és más képességek megismeréséhez viszont nem feltétlen kell motivációs levél. Sok információt a CV-ből is le lehet szűrni, valamint más módszerekkel is rá lehet jönni azokra a dolgokra, amik a motivációs levél átfutásából kiderülnének, és sokkal több időt spórol meg mind a HR-es, mind pedig a pályázó.
Mint ahogy azt korábban is említettem, van, hogy

hatásosabb egy szemtől-szembe bemutatkozás és ismerkedés – épp ezért, a motivációs levelek helyét főként a több körös, gyakran próbafeladatokkal ellátott interjúk kezdik átvenni.

Egy másik alternatíva, amikor a cég HR-ese inkább a pályázó közösségi média jelenlétét futja át – ez főleg LinkedIn-en történik. A Facebook (és a többi közösségi médium) kevésbé formális, de ha a jelölt könnyedén megtalálható, természetesen ez sincs feltétlen kizárva.

Milyen egy jó motivációs levél?

• Megfelelő hosszúságú

HR szakértők körében végzett felmérések azt mutatják, hogy a legideálisabb hossz egy motivációs levélnek a fél oldal (A4, 12-es betűméret, normál sorköz mellett), de semmiképp nem több, mint egy oldal.

A motivációs levél hosszáról olvashatsz még itt is!

• Legyen egyedi minden pozícióra beadott motivációs levél!

Jól bevált sablonunk lehet, de mindig szabjuk testre aszerint, hogy mi az adott cég profilja, mik a követelményeik, milyennek tartják az ideális jelöltet, miket sorolnak fel előnyöknek, stb.

• Ne legyen túl öndicsőítő!

Attól, hogy az egész motivációs levelünk egy felrosolás pozitív tulajdonságainkról, vagy az egész egy önfényezés, még egyik HR-es sem kap kedvet hozzánk. Maximum négy fő pozitív tulajdonság szépen kifejtve és példákkal témasztva bőven elég lesz. De ettől még ne ennyiből álljon az egész! Miből álljon még? 

• Eredmények korábbi munkahelyen, projektekben, iskolában, stb.

Ha van bármilyen területen munkatapasztalatod, az önéletrajz a tökéletes hely ennek feltüntetésére, a motivációs levél pedig arra, hogy kifejtsd milyen eredményeid voltak itt, miket tapasztaltál, mikre vagy büszke, hogyan fejlesztett téged, stb.

• Ambíciók a jövőre nézve, önfejlesztés

Ha már az előző pontban szó volt a múltkor, most jöjjön a jövő is. Nyilván jó fényben szeretnéd magad feltüntetni, de

sokkal emberibbé és hitelesebbé tudod tenni a magadról alkotott képet, ha megemlíted a hiányosságaid, hogy miben és hogyan fejlődnél,

de mégse hangoztasd, mennyire lusta, szétszórt, rendetlen vagy. Ez is részét képezi egy jó motivációs levélnek, de ne ez legyen túlsúlyban.

• Releváns információ, ami érdekli őket

Ha például marketingesnek jelentkezel, és hobbiból saját blogot vezetsz, az még releváns információ lehet. De ha például villamosmérnöknek jelentkezel, és a horgászat a hobbid, az már kevésbé vág témába szakmailag.

• Használj kerek egész, összetett, értelmes mondatokat!

A szofisztikált nyelvi megformáltság többet jelenthet a száraz tényeknél.

• Nyelvhelyesség, nyelvtanilag korrekt szöveg

Ugyanaz vonatkozik ezekre, mint eggyel fentebb.

• Bekezdések

Senki sem esik neki szívesen egy szövegnek úgy, hogy az egész egy nagy massza. Legyen tagolt a szöveg, álljon bekezdésekből. Sokkal rendezettebb lesz majd, és az olvasása is kényelmesebb.

• Legyen eleje vége, legyen vonulata

Soha senki nem kezd úgy egy összefüggő szöveget, hogy csak a semmiből belevág a közepébe. Legyen egy felvezető része és egy lezárása is.

• Anyagiak mellőzése

Magyarországon sajnos nagy tabu a fizetésekről való beszélgetés hivatalos körökben. Épp ezért különösen kényelmetlen lenne, ha elkezdenéd ecsetelgetni, mennyit kaptál korábban, mennyire jöttél ki jól ebből.

A munkaadónak is kínos, ha látja, hogy egy jelölt csak a pénz miatt pályázik az állásra.

Ha viszont tényleg nem csak a pénz motivál, de ettől még nem igazán voltál elégedett az előző munkahelyeddel ilyen téren, diszkréten meg lehet említeni amikor a korábbi munkatapasztalataidról mesélsz, például azt, hogy nem érezted megbecsülve a szaktudásod.

• Megszólítás

Nem konkrétan a levél részéhez tartozik, inkább az e-mailhez, amiben a levél lesz. A “Tisztelt Uram/Hölgyem!” megszólítás, igaz, korrekt, de egyeseknek személytelennek és ridegnek hathat. Ha nem tudod a HR-esek nevét, a cég neve biztosan le van írva valahova. Egy “Kedves XYZ Kft.!”, vagy egy “Kedves HR osztály!”, esetleg egy “Kedves jövőbeli munkáltatóm! sokkal jobban cseng.

• Szakmai nyelv

Ha a szakmádban vannak szakszavak, ne félj őket használni a motivációs leveledben. Ha a HR-es nem is érti például a közgazdász szakma összes szakszavát, de a kifejezésekből láthatja, hogy profi szakmabeli vagy, és értesz ehhez.

• Átolvasás

Legutolsó lépésként, olvasd át, hogy minden rendben van-e vele. Értelmesek-e a mondatok, nem zavaros-e a szöveg, stb.

Ne feledd, hogy a helyesírás ellenőrző egyes félregépeléseket nem érzékel hibának, mert félreütve is értelmes szó jön ki – csak nem biztos hogy az, ami neked kéne.