Kiválasztási folyamat 6. – Interjú a szakmai vezetővel

Szemán Zoltán karrier coach és tanácsadó vagyok, és itt a Cvonline.hu blogjában hétről hétre egy-egy témában nyújtok segítséget az álláskeresőknek, karrier váltóknak vagy jelenleg állásban lévő munkavállalóknak – legyenek ők beosztottak vagy vezetők -, akik valamiért nem érzik jól magukat a jelenlegi pozíciójukban. Azoknak, akik vágynak egy olyan állásra, ahol a helyükön érzik magukat, mert munkájukra szinte hivatással tekintenek, támogató közösségben töltik a 4-6-8, illetve az esetleges túlórájukat, valamint mindezért megbecsülik őket.

Ha minden jól ment a céges HR-essel történt beszélgetésen, akkor a kiválasztási folyamat következő lépése a szakmai vezetővel lévő interjú lesz. Ezt én inkább egy szakmai beszélgetésnek szoktam hívni, mint interjúnak, hiszen ennek a találkozónak már nincs olyan struktúrája, kerete, mint az előző két körben volt, hanem leginkább azt nézi meg a leendő „főnök”, hogy milyen szakmai tapasztalatokkal is rendelkezel, milyen feladatok elvégzésében vagy jártas, mik voltak azok a projektek, melyek során számára értékes, és a pozíció szempontjából releváns készségekre tettél szert. És itt azt gondolom, érdemes tisztázni három, a kiválasztással kapcsolatban gyakran használt kifejezést: képesség, készség, kompetencia.

A képesség minden olyan tudásfajta, ami mindig cselekvéssel, történéssel, létezéssel kapcsolatos, tehát, amit valamilyen munkavégzés közben használsz. A készség a képességünk azon szintje, amikor már tudatosság kikapcsolásával, automatikusan tudsz végezni egy adott feladatot. A kompetencia pedig egyenlő a tudás + képesség + készség + hajlandóság összegével, tehát, amikor nem csak megfelelő tudással, automatikusan végzel egy feladatot, hanem hajlandó is vagy megtenni, miután vagy motivált és/vagy érdekelt vagy benne. Innen jön a kompetencia alapú kiválasztás kifejezés, amikor nem egy hasonló cégnél, esetleg versenytársnál, ugyanolyan pozícióban dolgozó jelöltet keresnek egy bizonyos állás betöltésére, hanem azt nézik, hogy az eddigi szakmai pályafutásod alatt milyen tapasztaltra tettél szert, és azt hogyan tudod alkalmazni az adott pozícióban. Ez alapján van lehetőség akár karrierváltásra is, hiszen az alap feladatokban szerzett ismeretet a helyi, hamar megszerezhető tudással vegyítve, sikeresen lehet beilleszkedni akár egy másik iparágban tevékenykedő cég megüresedett pozíciójában is. Ami viszont fontos: ezt neked kell bemutatnod, és rávilágítanod, hogy erre alkalmas vagy, ezért, hogy ha karrierváltásban gondolkodsz, érdemes felkeresned egy szakembert, akivel át tudod beszélni mind a terveidet, mind pedig azt, hogy az milyen eddigi szakmai tapasztalatodra, végzettségedre tudod alapozni, és mindazt hogyan tudod prezentálni az önéletrajzodban, valamint a kiválasztási folyamat során az interjúkon.

Visszatérve a szakmai vezetővel való beszélgetésre, az eddigi tapasztalatok ismertetésén túl mindenképp érdemes még figyelni, hogy – ahogy mondani szokták – meg van-e a kémia köztetek, milyen a beszélgetés hangulata, akadozik-e a kérdés-válasz köztetek, vagy jó értelemben véve szinte egymás szavába vágva meséltek egymásnak és kerestek megoldásokat szakmai kihívásokra. Ez nagyon fontos, hiszen vele fogsz együtt dolgozni heti 40 (+) órában, és nem mindegy, hogy ki az, aki a napi feladataidat irányítja, kontrollálja, értékeli.

A szakmai vezető már nem fog kérdezni fizetési elvárásról, és arról sem, hogy mikor tudsz kezdeni, ez a HR-es feladata, ő „csak” azt nézi meg, hogy mennyire tudja elképzelni veled a közös munkát.

A teljes folyamatra nézve egy dolgot még meg szoktam említeni, az pedig a tegeződés kérdése. Az interjúztatók fel szokták ajánlani a tegeződést – te ne tedd! – a beszélgetés során, a cégnél leginkább azért, miután ott is ez a forma, vagy esetleg feszültség oldásként. Fogadd el, de ahogy mondani szoktam ilyen esetben mentálisan ne tedd fel a lábad az asztalra! Add meg a tiszteletet, tartsd meg a három lépés távolságot, hiszen ez egy üzleti beszélgetés. A cégnek van egy munkaerő piaci kereslete, neked pedig egy kínálatod, és ezeken a „tárgyalásokon” dől el, hogy vannak-e közös pontjai ezeknek, van-e jövőtök együtt. Tegeződve se feledkezz meg például arról, hogy a volt munkáltatódat nem szidod, hanem ha volt is nézetletérés, akkor azt diplomatikusan meséled el, illetve cég titokról sem beszélsz. Már csak azért sem, mert ilyenkor a leendő kollégáid arra gondolhatnak, hogy ha egy bizonyos idő után tőlük is továbbállnál, akkor a következő helyen az ő vállalatukról is elmondatsz másra nem tartozó információkat.

Végső lépésként előfordul, hogy tesztet kell írnod, és ha az is sikerült, akkor kapsz egy ajánlatot vagy egy munkaszerződés tervezetet. A jövő héten ezekről fogok írni.