Utána jártunk az örök kérdésnek! Mi éri meg jobban: ingázni az otthonunk és a munkahelyünk között, vagy felköltözni a fővárosba? Ez egy nagyon sok tényezős kérdés és nem is lehet egyértelmű választ adni rá, hiszen mindenkinek más-más szempontok játszanak döntő szerepet. Én például szívesebben fizetem a budapesti drágább albérletet, minthogy reggel fél óránál többet kelljen utaznom a munkahelyemre. Mégis abszolút megértem azokat, akik pont ennek az ellenkezőjét gondolják. Nézzük hát meg, hogy mik az előnyök és mik a hátrányok a különböző lehetőségeknél.
Minden esetben egy olyan családdal számoltunk, ahol két felnőtt (aktív kereső) és egy 6 év alatti gyerek van (ők ingyen utaznak a tömegközlekedésen felnőtt kíséretében). Az albérlet árakat 50-60 nm alapterületű, 1.5-2 szobás lakással számoltuk. Az albérletáraknál fontos megjegyezni, hogy elég nagy a szórás – elhelyezkedéstől, állapottól és felszereltségtől függően akár 100 000 forint különbség is lehet a bérleti díjak között.
Budapesti élet
Azt mindannyian tudjuk, hogy a budapesti átlagkereset magasan meghaladja bármely más régióét. A KSH 2018-as adatai szerint ez az összeg 265 000 forint (ez még a második helyen lévő Győr-Moson-Sopron megyei 213 000 forintos átlagnál is 50 000 forinttal több). Viszont az albérlet árak is jóval magasabbak, mint bárhol máshol: átlagosan 170 000 forintot kell kifizetnünk a lakhatásért, plusz a rezsi, amit számoljunk 55 000 forinttal. A hatályos szabályoknak megfelelően, már nem számít munkába járásnak az, ha Pesten belül közlekedünk (át kell lépni városhatárt, hogy annak számítson), vagyis támogatás sem jár rá. A felnőtt BKK bérlet 9 500 forint, ami két ember esetében 19 000 forintot jelent. Ezek alapján havonta 244 000 forint a fix kiadásunk, 286 000 forintunk marad minden egyébre.
Az anyagiakon túl, vegyük figyelembe a munkába járás időtartamát – jóval kevesebbet utazunk, mint azok, akik az agglomerációból járnak be minden nap. Valamint sokkal több lehetőségünk van válogatni óvodák, iskolák között.
A városhatáron kívül
Ha az agglomerációs körzetben szeretnénk lakás bérelni, lényegesen barátságosabb árakkal találkozhatunk. Átlagosan 40 000 forinttal kerül kevesebbe egy lakás, ugyanazokkal a feltételekkel, vagyis itt csak 130 000 forintot kell bérleti díjra félre raknunk (a rezsi összege ugyanúgy 55 000 forint). Az utazási költségünk viszont jelentősen megnő: a távolsági busz- vagy vonat bérlet (25-30 km-re) 21 400 forint, két főre számolva havi 42 800 forint plusz a budapesti bérlet 19 000 forintért. A távolsági járatokra a munkáltatóknak kötelességük utazási költségtérítést adni (legalább a bérlet vagy jegy árának 86%-át) Budapest közigazgatási határáig. Vagyis a távolsági bérlet 42 800 forintjából minket csak 6 000 forint terhelhet. Ezzel a havi fix költségünk 210 000 forintra jön ki, ami havi 34 000 forintos megtakarítást jelent a pesti élethez képest, 320 000 forintunk marad a napi megélhetésre. Ezért a plusz pénzért cserébe reggelente jelentősen többet utazunk, korábban kell kelnünk és nagyobb gondot okozhat a gyerekek óvodába/iskolába járása, illetve az onnan való hazamenetel is.
Budapesten lényegesen több munkahely van, mint bármelyik másik megyében és a munkanélküliségi ráta is alacsony (3.5%), vagyis könnyebb elhelyezkedni, ezért abszolút érthető, hogy sokan szeretnének felköltözni vidékről. A számolásaink alapján egyértelműen olcsóbb Budapest környéki várost választani lakhelynek, könnyebben maradhat a hónap végére félre tenni való pénzünk. Azt viszont nem mondhatjuk, hogy egyértelműen jobb is, hiszen mindenkinek a saját preferenciái alapján kell döntenie: a megspórolt pénz vagy idő mértéke a fontosabb.
