A munkaidő-szervezés egyik legfontosabb kérdése, hogy hogyan lehet a leghatékonyabban foglalkoztatni a munkavállalókat. Egyre több cég foglalkoztatja az alkalmazottait munkaidőkeret alapján. Cikkünkben bemutatjuk a rugalmas munkaidőt és munkavégzést lehetővé tevő munkaidőkeret szabályait és lehetőségeit.
A munkaidőkeret fogalma
A munka törvénykönyve szerint az általános munkarend hétfőtől péntekig tart, napi 8 órában. A munkaidőkeret ezzel szemben a munkavállaló által ledolgozandó munkaidőt jelenti, megadott időegységre vonatkozóan. Tehát a ledolgozott munkaidőt nem napokra vonatkozóan figyeljük, hanem egy hosszabb időszakon belül.
A munkaidőkeret szabályai és tartama
A munkaidőkeretet a munkáltató egyoldalúan bevezetheti, módosíthatja, vagy eltörölheti, vagyis nem kell a munkavállaló beleegyezését kérnie, viszont a változásokról kötelessége tájékoztatni. A munkaidő beosztást a munkaáltató készíti el, és legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre előre írásban kell közölnie a munkavállalóval.
Tartama legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét lehet, minimális időkeret nincsen meghatározva, praktikus a cég működéséhez igazítani. Kivételek természetesen itt is vannak:
- Fiatal (18 év alatti) munkavállaló esetén maximum 1 hét lehet, ezáltal az ő esetében az egyenlőtlen munkaidő beosztásra vonatkozó, heti pihenőidőt rugalmasan alakítható szabályok nem alkalmazhatóak.
- 6 hónap vagy 26 hét lehet:
- a megszakítás nélküli,
- a több műszakos, valamint
- az idényjellegű tevékenység keretében,
- a készenléti jellegű, továbbá
- az Mt. 135. § (4) bekezdésében meghatározott munkakörben (légiutas-kísérő, -földi kiszolgálását végző, közúti személyszállító, árufuvarozó, vasúton, kikötőben dolgozó munkavállaló, stb.) foglalkoztatott munkavállaló esetében.
- 12 hónap vagy 52 hét lehet kollektív szerződés rendelkezése szerint, amennyiben ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják.
A keret meghatározása többféleképpen is lehetséges. Konkrét naptári napokban is megjelölhető a kezdő és a befejező időpont (pl.: 2019. január 1. napjától 2019. március 31. napjáig). Ugyanígy megfelel az az általános meghatározás is, hogy a hónap első munkanapjával kezdődik, és utolsó munkanapjával ér véget a tartama.
A munkaidőkeret számítása
A munkaidőkeret az általános munkarend szerint ledolgozandó munkaórák száma egyenlőtlenül, a hét bármely napjaira elosztva. A számításhoz 3 adatra van szükségünk: napi munkaidő, munkaidőkeret tartama, és az adott hónap munkanapjainak száma.
Példa: 2 havi munkaidőkeretben, (kezdete minden páratlan hó első napja, vége minden páros hó utolsó napja) teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló ledolgozott munkaórái 2018. januárban 186 óra, februárban 150 óra. Januárban 22 munkanap volt, ami teljes munkaidős esetén 176 munkaórát jelent, februárban pedig 20 munkanap, 160 órával. 176+160=336 óra
Január hónapban nem számoljuk el a „túlórát”, csak a keret zárásakor, jelen esetben február hónap végén összesítünk.
Januárban ledolgozott 186 óra + februári 150 óra = 336 óra. Mivel összességében nem léptük túl az általános munkarend szerint, 2 hónapra számított óraszámot, így hiába dolgozott januárban 10 órával többet a munkavállaló, a februári 10 órával kevesebb munkavégzéssel összességében az óraszám kiegyenlítésre került, így nem kell túlmunkára járó pótlékot fizetni részére.
Fontos megjegyezni, hogy a többi bérpótlék kifizetését nem érinti a munkaidőkeret, tehát az esetleges készenlét, ügyelet esetén járó, a műszak-, éjszakai-, vasárnapi pótlékot mindig az adott hónapban kell kifizetni a dolgozó részére.
Mi számít túlórának?
Túlmunka pótlék jár a rendkívüli munkavégzés idejére munkaidőkeret esetén is. Két esetben illeti meg a munkavállalót:
- a munkaidőkeret leteltét követő elszámolás során több ledolgozott órája van a munkavállalónak, mint a keretben meghatározott,
- vagy adott munkanapon a beosztástól eltérő óraszámot dolgozott (14-20 óráig szólt a beosztása, de 22-ig dolgozott).
A rendkívüli munkavégzés évente legfeljebb 400 óra lehet, amit arányosítani kell, ha a munkaviszony év közben kezdődött, határozott időre szól, vagy részmunkaidőben foglalkoztatott a munkavállaló.
A munkaidőkeret lehetőséget nyújt a munkáltatónak, hogy a lehető leghatékonyabban ossza be a munkavállalói idejét. Emellett bizonyos cégeknél, bizonyos területeken együtt jár még további rugalmassággal az alkalmazottak felé is. Egyre több helyen hagynak szabadságot abban, hogy eldönthessék, hányra járnak be dolgozni, és a keletkezett plusz vagy mínusz órákat „lecsúsztathassák” az adott időszakon belül.
Cvonline.hu
Találd meg álmaid állását egy kattintásra! Látogass el a www.cvonline.hu oldalunkra és böngéssz a több ezer álláslehetőség között!