Sok új kihívással kell szembenézniük a cégeknek a folyamatosan változó HR trendek következményeképpen. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb problémája a folyamatosan cserélődő munkaerő volt. Nézzük meg, hogy mi okozza ezt a nagymértékű fluktuációt – miért mondanak fel a munkavállalók és a cégek mikor bocsátanak el valakit.
A fluktuáció fogalma
Tisztázzuk először is a fluktuáció jelentését és jelentőségét! A fluktuáció a szervezetből önként vagy kényszer hatása által távozott munkatársak pótlására felvett munkatársak százalékos aránya az átlagos állományi létszámhoz képest, 12 hónapos időintervallumra vetítve. Vagyis ez az arány azt mutatja meg nekünk, hogy a szervezeten belül milyen sűrűn cserélődnek a dolgozók. Az egyik fontos teljesítménymutatója a szervezet emberi erőforrásokkal kapcsolatos tevékenységének.
Legfőbb kiváltó okok
A HR-Evolution Kft. reprezentatív kutatásából kiderül, hogy a felmondások legfőbb oka az, hogy a munkáltató nem tartja be, amit ígér, sorozatosan csalódást okoz. Ezután következik a nem megfelelő fizetés és az embertelen bánásmód.
A csalódások gyökere egészen a toborzásig is visszanyúlhat, hiszen sok munkáltató az álláshirdetés „megszépítésével” próbálja bevonzani a munkaerőt, igyekszik jobb képet kialakítani a szervezetről. Ez a probléma az első napokban felszínre bukkan, amikor szembesülünk vele, hogy az interjún elmondottak nem teljesen fedik valódi munkakörünket, vagy egyéb olyan elvárást is támasztanak velünk szemben, amiről előzetesen nem tájékoztattak. Az ezt követő hetekben nagyon fontos, hogy megkapjuk a szükséges segítséget, ne érezzük magunkat egyedül az ismeretlen feladatok tengerében. Az ezt követő első félév a beilleszkedésről szól – nagyon fontos, hogy milyen a munkahelyi légkör, hogy a régebbi alkalmazottak hogyan viszonyulnak az újakhoz. Ha mindenki panaszkodik és stresszes a csalódottság óhatatlanul meg fog jelenni. Végül a 3 évnél régebb óta a szervezetnek dolgozók felmondási oka az lehet, hogy amíg folyamatosan érkeznek az újak, nem érzik, hogy az ő lojalitásukat megbecsülnék. Tehát minden ciklusban más helyzetek indokolják, ha a munkavállaló elgondolkozik a munkahelyváltáson, a menedzsmentnek kulcsfontosságú szerepe van abban, hogy az aktuális helyzeteket jól kezeljék, illetve a kialakuló frusztrációkat időben észleljék.
Mit tehetünk, hogy elkerüljük a csalódásokat?
A legfontosabb, hogy tegyük fel bátran a kérdéseinket már az interjú alatt is. Ha az interjúztató nem tér ki olyan részletekre, amik nekünk fontosak a mindennapi munkavégzés során, udvariasan rákérdezhetünk (például lehet-e műkörmünk, el kell-e takarnunk a tetoválásunkat vagy nyáron viselhetünk-e rövidnadrágot). Miután már felvettek nyugodtan kérjünk segítséget, ha elakadunk egy feladattal, vagy ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy adott szituációban mi a teendő. Könnyebb elkerülni egy hibát, mint kijavítani és kisebb feszültséggel jár. Ha bármilyen személyes problémánk van, ami hatással lehet a munkánk hatékonyságára, inkább jelezzük a felettesünknek, így tudni fogja, hogy miért változhatott a teljesítményünk. Ugyanez a helyzet, ha a kollégákkal van nézeteltérés. A nyílt kommunikáció a legtöbb esetben segít áthidalni a nehézségeket.
Hétfő és péntek – a felmondások és elbocsátások két kultikus napja
De miért is? Csikós-Nagy Katalin fluktuációkezelés szakértő, a HR-Evolution ügyvezetője ad magyarázatot erre a kérdésre.
Amikor fel akarunk mondani, szeretnénk végiggondolni a helyzetet, szeretnénk időt szánni a helyzetünk értékelésére. A döntésünk meghozására a hétvége a legalkalmasabb időpont. Vagyis hétfőre leszünk eléggé elhatározottak és magabiztosak, hogy megtegyük ezt a lépést. Emellett, ezen a napon van a legnagyobb esélyünk, hogy a vezetők is bent legyenek, vagyis a lehetőség is nyitva álljon előttünk a felmondólevelünk benyújtására.
A munkáltatók a pénteket tartják a legideálisabb napnak az elbocsátásra. Így megóvják a munkahelyet a következő napokban fellépő frusztrációtól, lehetőséget adnak a kollégának megnyugodni és higgadtan indítani a következő munkanapot.
Az elmúlt évek munkaerőpiaci változásai jelentősen megváltoztatták a munkavállalók gondolkozását. A munkahelyi környezet jelentősége felértékelődött, sokkal emberközpontúbb vállalati szemléletet követel. Ezt a vállalatoknak nagyon is komolyan kell venniük, hiszen a munkaerőhiány következtében egyre fontosabb, hogy meg tudják tartani a kollegáikat. Az első perctől kezdve figyelniük kell az alkalmazottak igényeire, jóllétére. Ehhez pedig legalább annyi erőforrást kell fordítani a munkaerő megtartására, mint a toborzásra.
