Miért nem jut tovább az első interjúk után?

A munkáltatók első körben sokszor telefonon keresik fel a jelentkezőket, egy rövid beszélgetésre, ún. előszűrő interjúra. Ezek általában a kizárási kritériumokra fókuszálnak, a teljesség igénye nélkül, például a fizetési igényre, táv- és otthoni munkavégzéssel kapcsolatos preferenciákra, utazási hajlandóságra, szükséges nyelvtudás meglétére és motivációra. Ha a munkakör betöltéséhez szükség van egy adott szintű angol nyelvtudásra és ez nincs meg, akkor nyilvánvaló, hogy nem jut tovább. Ha a fizetési igénye túl magas, akkor szintúgy. Ez idáig tiszta sor, most nézzük, mik lehetnek az okai annak, ha a felvételi folyamat egy későbbi pontján nem jut tovább.

1. Nem megy át az alkalmassági szűrésen

A munkáltatók gyakran felmérik a jelentkezők szakmai tudását, vagy valamilyen speciális képességét, készségét, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy megfelelően el tudják-e látni a rájuk váró feladatokat. Például könyvelői munkakörben könyvelési, kontrolleriben táblázatkezelési, szövegíróiban szövegírási, szoftvertesztelőiben hibakeresési gyakorlatokkal tesztelhetnek. Általában az ezeken való elbukás automatikus elutasítást jelent, ezért ezen a ponton nincsenek kiskapuk. Nem kell tökéletesen elvégezni a kiadott feladatokat, de nyilván egy adott szintet el kell érni.

2. A motivációja nem elég meggyőző

A cégek azt várják, hogy az új munkatárs jól teljesítsen a munkakörben, lehozza akár a csillagokat is az égről. Tudják, hogy ehhez jókora motivációra van szükség és árgus szemekkel figyelik önt, hogy miért szeretne váltani, és miért pont hozzájuk menne dolgozni.

A kiválasztást végzők kifinomult érzékenységű emberek, akik hamar megérzik a hamisságot. Akkor tud hitelesen válaszolni a „miért szeretne váltani” kérdésekre, ha előzetesen jó alaposan átgondolja az indíttatását, és az interjún meg tudja indokolni, hogy az adott munka hogyan illik bele a jövőbeli terveibe, szakmai profiljába és fejlődésébe.

Ha a másik kritikus kérdést – „miért a céget választaná” – nehéznek találja, akkor gondoljon arra, hogy mi fogta meg, amikor az álláspályázati kiírást olvasta, vagy amikor cég weboldalán szörfölt. Emlékezzen rá vissza, mitől dobbant meg a szíve, mi volt az az akár aprócska momentum, ami miatt úgy döntött, hogy megpályázza az állást.

Mindig van ugyanis valami, ami miatt az egyik álláskiírás szimpatikus, a másik pedig nem. A felsorolt feladatok, az, hogy úgy éreztük a cég szinte minden elvárásának megfeleltünk, vagy netán találtunk valami érdekes, vonzó videót a cég karrieroldalán?

3. Nem ismeri eléggé a céget

Sokan nem veszik figyelembe azt az általános jó tanácsot, hogy érdemes alaposan utánanézni az adott munkahelynek. Ezzel kifejezi a valódi érdeklődését a cég iránt, és azt is mutatja, hogy elvégezte a kötelező házi feladatot. Ha ön vezetőként pályázza meg az állást, akkor öntől nemcsak azt várják, hogy átböngéssze a cég karrieroldalát, hanem azt is, hogy alaposan ismerje az iparágat, a cég versenyhelyzetét, beleértve a versenytársakat is. Minél magasabb vezetői szerepre jelentkezik, annál fontosabbak a nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok ismerete, és az sem árt, ha elolvas néhány céggel vagy annak felső vezetőivel készült interjút, újságcikket, blogbejegyzést.  

4. Nem elég felkészült az állásinterjúra

Érdemes utánanézni és gyakorolni azokat az általános állásinterjú-kérdéseket, amelyek felmerülhetnek egy interjú során. Érdemes hangosan válaszolni a kérdésekre, ezzel javíthatja az előadásmódját vagy megkérhet egy szakembert, aki csinál önnel egy próbainterjút, és aki megfelelő visszajelzésekkel segítheti. Nem arról van szó, hogy a sablonkérdésekre sablonválaszokat kellene betanulni, mert az túl monotonnak tűnhet, és pillanatok alatt lelepleződik, sokkal inkább a saját hiteles válaszait érdemes előzetesen átgondolnia.

A sikeres állásinterjú nemcsak kérdések megválaszolásából áll, hanem több tényező is befolyásolja, például a szemkontaktus, a testbeszéd és az udvariassági formulák, ezek is sokat lendíthetnek az állásinterjú sikerességén.

5. Nem készíti elő a megfelelő referenciákat

Ha a korábbi referenciái mást állítanak, mint amit az állásinterjún elmondott, az a munkáltatók szemében már rossz kezdésnek minősül. Hogy ez ne forduljon elő, érdemes felkeresni a referenciaként megadott személyeket és jelezni, hogy felkereshetik őket. A lényeg, hogy ne keveredjen ellentmondásokba a korábbi munkáltatókkal.

Információt gyűjthetnek önről a közösségi médián keresztül is. Megnézhetik például, hogy miket posztol, milyen témákhoz szól hozzá vagy kik az ismerősei. Mindezek alapján következtetéseket vonhatnak le az ön személyiségét, érdeklődései körét illetően. Mire az interjúra sor kerül, önről már sokkal, de sokkal többet tudhatnak, mint azt ön esetleg gondolja. A hitelességét a referenciákon kívül a közösségi médiaaktivitása is befolyásolhatja, ezt érdemes tudatosítani.

A cégeket azért érdekli különösen, hogy milyen emberek vagyunk, hogy el tudják dönteni, beillünk-e a csapatba, a kultúrába.

6. Nem emlékezetes

Amikor a kiválasztást végzők összeülnek, hogy megbeszéljék a jelölteket, az nem jó jel, ha senki sem emlékszik önre. Ezért érdemes megemlíteni például egy olyan hobbit, ami nem feltétlenül kapcsolódik a munkához, mint például kerékpározás. Így, ha kap egy nyitottabb kérdést, mint például: „Mi az a teljesítmény, amelyre a legbüszkébb?” a szakmai válasz mellett, egy komolyabb kerékpáros teljesítményéről is beszélhet, így könnyebben emlékeznek majd önre.

Egy sor dolog miatt eshetünk ki a kiválasztási folyamat során, és csalódottá válhatunk, hogy nem bennünket választanak. Különösen akkor, ha érezzük, hogy jók vagyunk, igenis alkalmasak a munkakörre, és örömmel helyezkednénk el az adott cégnél. Szerintem érdemes abban bízni, hogy mindennek jó oka van, és, hogy ha nem itt, akkor máshol vár ránk az a felettes és az a cégkultúra, amely igazán nekünk való.