A versenyképesség és nem utolsó sorban a szellemi frissesség megőrzésének egyik alapfeltétele lenne az egész életen át tartó tanulás. Szomorú tény azonban, hogy mi a lista legalján helyezkedünk el ebben a versenyben. Ha megnézzük a foglalkoztatási mutatókat, ott is jól láthatjuk a megfelelő képzések hiányát.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) egy korábbi felméréséből kiderül, hogy Magyarországon a felnőtt lakosság 6,8 százaléka vett részt valamilyen nem formális felnőttoktatásban vagy programban. Szembeállítva az EU-tagállamok lakosságának 33 százalékával, a különbség igen nagy.
Az iskolai képzés rendszere nem minden életkorban és helyzetben felel meg az új ismeretek elsajátításának, illetve nem minden esetben nyújt kellő gyakorlati tudást, ami a későbbiekben hasznosítható lenne a munka során. Ezért lettek fontosak az iskolarendszer keretein kívül megszerzett ismeretek, az alternatív képzési módok.
Szükséges lenne, hogy a nem formális felnőttoktatás nálunk is egyre inkább előtérbe kerüljön. Az oktatásban, képzésben való részvételben azonban a magyar felnőtt lakosság jelentős lemaradásban van az EU átlagától, és ez nem csupán ettől, hanem a térségben található közép-európai tagállamoktól is.
Érdemes tehát elgondolkozni a lehetőségeken, a tudás ugyanis sokféle módon bővíthető. Lehet az akár egy új nyelv elsajátítása, egy szakmához köthető képzés (ezek anyagi részét a munkahelyek ma már sok esetben állják) vagy az önkéntesség.