Mit is jelent a cafeteria?
A cafeteria angol eredetű szó, melynek jelentése önkiszolgáló étterem, kávéház. Azért alakult ki ennek a szónak a választható béren kívüli juttatási rendszerként való használata, mert a cafeteria lényege, hogy a munkavállaló szabadon állíthatja össze a munkáltató által kínált cafeteria elemekből a számára ideális juttatási csomagot.
Minden cégnél kell, hogy legyen béren felüli juttatás?
Sajnos nem. Alapvetően a munkabért és a különböző pótlékokat kell kötelezően adnia a munkavállalónak, a cafeteria közvetett jellegű juttatásnak számít. Ennek az a lényege, hogy a cég a saját mérlegelése alapján dönthet arról, hogy biztosítja-e azt a dolgozói számára.
Ha nem kötelező, akkor mégis miért szeretik alkalmazni a cégek?
Jogosan merülhet fel bennünk a kérdés, hogy amennyiben nem kötelező, akkor miért annyira elterjedt ez a juttatási forma. A válasz pedig az, hogy azért, mert a cafeteria elemek munkavállalónként a versenyszférában éves nettó 450 000 forintig, a közszférában pedig éves nettó 200 000 forintig kedvező adózással adhatóak, illetve vannak adómentes elemei is. Ekképpen a vállalatok általában úgy határozzák meg a keretösszeget, hogy az még adómentes legyen és adómentes elemeket tartalmazzon.
Milyen elemei vannak?
A cafeteriát a személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályozza, így a legtöbb juttatást itt (71. §) találhatjuk meg. Azonban vannak olyan elemek is – például a magán-nyugdíjpénztári tagdíj kiegészítés – amelyről más törvény rendelkezik. Nézzük az egyes elemeket adózásuk szerint:
Béren kívüli juttatások
A fent említett 450 000 forint, illetve 200 000 forint összeghatár az alábbi, béren kívüli juttatásokra vonatkozik, melyekhez 34,22%-os közteher tartozik:
- Széchenyi Pihenő Kártya:
- szálláshely alszámla: évi maximum 225 000 Ft
- vendéglátás alszámla: évi maximum 150 000 Ft
- szabadidő alszámla: évi maximum 75 000 Ft
- Juttatott pénzösszeg: évi 100 000 Ft értékig adható
Amennyiben a cég szeretné, úgy a fenti összeghatártól többet is adhat nekünk, csak akkor nem 34,22%-os adót kell fizetni, hanem 40,71%-ot.
Egyes meghatározott juttatások
Vannak olyan elemek, amelyeknél a munkáltató 40,71% adóval számolhat korlátlanul a 2018-as évben. Ezek a következőek:
- Munkahelyi étkeztetés
- Erzsébet-utalvány
- Helyi bérlet
- Iskolakezdési támogatás
- Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
- Egészségpénztár, önsegélyező pénztár – hozzájárulás
- Ajándékutalvány
Adómentesen adható juttatások
- Kockázati élet-, baleset- és betegségbiztosítás: havonta a minimálbér 30%-ig adómentes
- Kulturális szolgáltatásra szóló belépő/bérlet: 50.000 Ft/év
- Sportrendezvényre szóló belépő/bérlet: korlátlan
- Lakáscélú támogatás: a vételár, a teljes építési költség vagy a korszerűsítés, akadálymentesítés költségének 30 százalékáig, de legfeljebb 5 millió forintig
- Mobilitás célú lakhatási támogatás – albérlet térítése: a foglakoztatás első 24 hónapjában a minimálbér 40 százalékát, a foglakoztatás második 24 hónapjában a minimálbér 25 százalékát, ezt követő 12 hónapban pedig a minimálbér 15 százalékát. Azonban kizárólag akkor kaphatunk albérlet támogatást, amennyiben legalább heti 36 órában dolgozunk és a lakóhelyünk több mint 60 kilométernyire van a munkahelyünktől / vagy a tömegközlekedéssel való utazásunk meghaladja a 3 órát.
- Óvoda, bölcsőde: térítési díjai + az étkeztetés költsége adómentes
- Újdonság: 2018-tól már a dolgozók diákhitel-törlesztése is bekerül a cafeteria elemek közé, így jövőre már a munkáltató ahhoz is adhat támogatást, melynek értéke havonta a törlesztő részlet mértéke, de legfeljebb a minimálbér 20%-a lehet.