Melyik szakma mennyit fizetett 2010-ben?

A fizetések a gazdasági folyamatoknak megfelelően állandóan változnak, lássuk melyik foglalkozást mennyire díjazták 2010-ben.

Műszaki terület

Míg a havi alapbér bruttó 150–302 ezer forint között változik, ad

dig a havi bruttó kereset plafonja 384 ezer forint körül mozog a mérnökök esetében. A fa- és könnyűipari, az építész-, az agrár-, az erdő- és a környezetvédelmi mérnökök havi fixe a legsoványabb.

Általában véve a műszaki kereset 10-30 százalékkal magasabb az alapbérnél. A Foglalkoztatási Hivatal adatait a vállalatok nagysága, a régiók közötti különbségek, a munkavállaló életkora és szakmai tapasztalata is differenciálja. A munkaerőpiacon már legalább három éve jelen lévő műszaki diplomások keresetigénye átlagosan bruttó 376.282 forint. Keresettek a szoftverfejlesztő, informatikusok, a szakma átlag fizetése 430.000 Ft körül mozog.

Gazdasági-pénzügyi terület

Kiemelkedően jó keresetre – 495-500. 000. forintos fizetésre – számíthatnak a közgazdászok. Az országos és az életkori átlagbérek alapján is ők vezetik a legjobban keresők listáját a gazdasági végzettségűek körében. A legtöbb területen a gazdasági diplomával rendelkezők átlagfizetése eléri a bruttó háromszázezret.

Egészségügy, szociális terület
Ugyanannyi a havi alapfizetése egy általános orvosnak, mint egy mentőtisztnek: bruttó 260 ezer forint körül mozog. Ezek mértéke szinte minden egészségügyi és szociális foglalkozás esetén 10–20 százalék között mozog, kivétel épp a mentőtiszti és a diplomás ápolói poszt, mivel itt a kereset akár 50 százalékkal is magasabb lehet az alapbérnél, többnyire az éjszakai pótlék, ügyeleti díj miatt. Nem éri meg általános asszisztensként, fogorvosként, fogászati asszisztensként, gondozóként, dietetikusként, szociális munkásként dolgozni, ezekhez a munkákhoz kapcsolódik ugyanis a legkisebb havi alapbér. Igaz, az életkor előrehaladtával 40-50 százalékkal is emelkedhet a jövedelem, vagyis ezekben a szakmákban sokat számít a tapasztalat.

Jogi terület, bölcsészek

A papok alapfizetése épp annyi, mint a levéltárosoké (168 ezer), náluk tízezer forinttal kevesebbet keresnek a könyvtárosok, illetve a kulturális szervezők. Az Országos Felsőoktatási Információs Központ szerint 2010-en a legnépszerűbb bölcsész szak a pszichológia volt. Ám az biztos, hogy nem a pszichológusi átlagbér vonzza a pálya iránt érdeklődőket, mivel mértéke még a 190 ezer forintot sem éri el. A biológusok fizetése valamivel magasabb, tudományos szakterület lévén, 263.000 Ft körül mozog. Az ügyészek és a bírók átlagos alapbére a félmilliót súrolja, de itt is nagy a szórás a szolgálati évek és az állás betöltésének helyszíne alapján.

Szakmunkások

Itt látszik leginkább, hogy a speciális végzettséget mennyire díjazzák a munkaadók. Az alapbért a szakmunkásoknál a munkaerőhiányon túl a tapasztalat is alakítja. A juttatások, illetve a műszak- és veszélyességi pótlék nem ritka, hogy a havi keresetet az alapbérhez viszonyítva triplájára, de legalábbis duplájára emeli. A bútorasztalosok fizetése nem éri el a 120.000 Ft-ot, és a szakácsoké sem, bár átlagban ők majdnem 1000 Ft-tal többet kapnak.  Kifejezetten rosszul keresnek a tűzoltók, az autószerelők, és a villanyszerelők is, az átlag 162. 000 Ft-os díjazásukkal. A legrosszabbul a bőrkikészítők, a nádfeldolgozók, a varrónők, a szövők járnak – az ÁFSZ adatai alapján ugyanis az ő havi bruttó alapbérük a hetvenezret sem éri el.

Szerényebbek a fizetések

A gazdasági válság a pénzügyben is jelentős mértékben visszavetette a béreket.  Összefoglalva: az érettségivel rendelkezők, a kevésbé keresett szakmákban dolgozók és az elmaradottabb régiókban dolgozók bérezése a legalacsonyabb. A lista sereghajtói a közalkalmazottak – ebből a körből többen mindössze nettó 70-80 ezer forintos fizetést említettek. A legtöbbet minden munkakörben a manager, vezető pozíciót betöltők keresik, átlagfizetésük 550-600.000 Forint közé tehető.