Ajánlat, munkaszerződés, munkaköri leírás – lelkesedésből ötös – figyelemből elégtelen?

Sikerült! Kapsz egy gratuláló telefont a munkaerő-közvetítő/fejvadász cég HR tanácsadójától, vagy a cég HR-esétől, amiben örömmel közlik veled: Te lettél a befutó. Ekkor jó esetben elmesélik, hogy mik lesznek a következő lépések a munkaszerződés aláírása után egészen addig, hogy az első munkanapodon bemész dolgozni. Ha ezt nem tennék, akkor mindenképpen kérdezz rá!

A munkaszerződés előtt az ajánlattal fogsz találkozni

Elsőként elküldik az ajánlatot, és/vagy a munkaszerződés tervezetet, ami olvass el alaposan! Az ajánlat, mint ahogy a nevében szerepel, ez egy első előterjesztés a cég részéről a foglalkoztatásoddal kapcsolatos javadalmazásodról, csomagról, amelyben részletesen leírják, hogy milyen bérezés, cafeteria, laptop, telefon, autó, és egyéb juttatást kínálnak (persze mindez pozíció függő) a munkaköri leírásban lefektetett feladatok elvégzéséért cserében.

Ha esetleg ebben nem olyan szám szerepel a fizetésnél, mint amiről szó volt az interjún, fel lehet hívni a HR-est, hogy tárgyaljatok erről. Hiszen ez egy munkaerő-piac, ahol két fél közösen állapodik meg arról, hogy milyen feltételek mentén működnek együtt, amibe belefér az is, hogy alkudoznak a csomagról. A lényeg az, hogy jó érzéssel kerüljön pont a megállapodás végére. Ha viszont már az eredeti ajánlat megfelelő neked, akkor jöhet a munkaszerződés.

Mit tartalmaz a munkaszerződés, és mire érdemes figyelni?

A munkaszerződés nagyjából 2-3 oldal szokott lenni, melyben lefektetik a két fél, a munkáltató és a munkavállaló együttműködésének alapjait, kinek milyen kötelezettsége van a másikkal szemben. Mielőtt aláírod, olvasd el alaposan, nézd meg, hogy mik azok, amelyeket te vállalsz, és mik azok, amiket a leendő munkáltatódnak a kötelezettségei. Ha találsz olyan pontot, melyet nem értesz, vagy nem értesz vele egyet, beszéld meg a cég HR vezetőjével, vagy ügyvédjével. Ha nem tudnak adni kielégítő választ rá, akkor keress egy munkajogászt! Ilyenkor szokták megkérdezni az ügyfeleim, hogy ez nem tűnik-e kukacoskodásnak épp akkor, amikor örülni kellene az új állásnak? Szerintem ez inkább olyan alaposság, mely megelőzi az esetleges félreértéseket, vagy netán a munkaügyi bírósági eljárásokat.

Alaposan olvass el minden bekezdést

Egy olyan szerződés, melyben a pozícióban ellátandó feladatokhoz kapcsolódóan jóval nagyobb felelősségi kört állapítanak meg, és hiba, baleset vagy egyéb okból bekövetkező károk esetében a leendő munkavállalónak a kártérítési kötelezettsége ezzel nem áll megfelelő arányban, akkor ezt érdemes mielőbb tisztázni. Ilyen pont lehet a felmondási idő hossza is, mely pozíció szintjétől függően 30 naptól 90 nap is lehet, a kérdés az, hogy számodra egy esetleges váltás vagy továbblépés esetén ez elfogadható-e.

Volt olyan ügyfelem, akinél a 90 napos felmondási időre vonatkozóan a szerződés kitért arra, hogy ez idő alatt a vezetője ellenőrzi a munkavégzését, és állapítja meg annak megfelelően – mindenféle konkrétum nélkül -, hogy fizetésének hány százaléka illeti meg a munkavállalót. Természetesen ez csak egy kiragadott példa, de a lényeg az, hogy csak számodra megfelelő feltételekkel írj alá munkaszerződést. Javaslat: csak a munkaszerződés aláírása után mondj fel a munkáltatódnál, ha már mindenben megállapodtatok és arra “pecsét is került”.

A munkaköri leírás szerepe

Jó esetben még az első nap előtt megkapod a munkaköri leírásod – főleg, ha a szerződésben a mellékletek résznél említést tettek róla. Ha esetleg nincs ilyen a cégnél, akkor érdemes, akár közösen is, készíteni egyet, mert az megkönnyíti az együttműködést, hiszen abban szerepel részletesen, hogy az általad betölteni kívánt pozícióhoz milyen feladatok, felelősségi körök és elvárások tartoznak. Ezek képezhetik alapját a (fél)éves értékeléseknek, további szakmai fejlődésednek, vagy előrelépésednek, és nem utolsó sorban a bónuszodnak.

Ha mindez rendben van, elfogadható az ajánlat, aláírtad a munkaszerződésed és tisztában vagy a munkakör részleteivel, akkor jöhet a kezdés, és a próbaidő.

Jó munkát kívánok!