Honnan ismerjük fel és miként kerüljük el a hamis álláshirdetéseket?

A rutinosabb álláskeresők bizonyára szembesültek már azzal a helyzettel, hogy néha egy-egy álláshirdetésben a leírtak nem egészen egyeznek meg a valós munkakörrel; vagy azzal, hogy a nyitott pozíció valójában nem létezik, csupán a hirdető cég szeretne saját adatbázisába jelentkezőket gyűjteni.

Szintén kellemetlen szembesülni azzal, amikor a klasszikus ügynöki vagy MLM jellegű pozíciókat csomagolják más köntösbe: marketing asszisztensi/irodavezetői vagy egyéb, az álláskeresők körében népszerű állásajánlatként jelenik meg a hálózatépítős-beszervezős munka. Vannak, akik sajnos visszaélnek a pályázók kiszolgáltatott helyzetével és tisztességtelen eszközöket is bevetnek annak érdekében, hogy betöltsék ezeket az egyébként nem alaptalanul népszerűtlen munkaköröket.

Mit tud tenni a pályázó, hogy kikerülje ezeket a csapdákat? Mik azok az intő jelek, amiket látva gyanakodnunk kellene? Egyáltalán, van esély elkerülni az ilyen típusú buktatókat, vagy ez az álláskeresői életszakasz „tanulópénze”, amin sok jelentkezőnek át kell esnie?

A legfontosabb az, hogy szenteljünk kellő időt az álláskeresésre:

• olvassuk el az álláshirdetést alaposan;
• értelmezzük az abban leírtakat;
• ne fussuk át kapkodva az állásajánlatokat;
• ne küldjük dömpingszerűen az önéletrajzokat.

Egy kis odafigyeléssel kiszúrhatjuk az átverésen alapuló ajánlatokat.

Az árulkodó jelek:

• jelentkezéshez valamilyen ingyenes levelezőrendszerű email cím van megadva (pl. freemail, gmail, citromail, stb.).
• az internetes keresőbe beírva szinte nem találunk semmilyen információt az adott cégről
• az álláshirdetésben nem szerepelnek a főbb feladatok, vagy homályos, kétértelmű a megfogalmazás

Ha egy hirdetésben alapelvárásként szerepel a számlaképesség és a saját gépjármű, akkor szinte biztos, hogy valamilyen értékesítési/ügynöki jellegű tevékenységet kell végeznünk. Ilyenkor mérlegeljünk, hogy vajon rendelkezünk-e az ehhez a munkakörhöz elengedhetetlen olyan tulajdonságokkal, mint pl. a magasfokú kudarctűrő képesség, amire a folyamatos elutasítások miatt valóban szükség van. Mivel ezeknél a pozícióknál jellemzően teljesítményarányos fizetés van, azt is fontolóra kell venni, hogy a kezdeti időszakra van-e olyan anyagi hátterünk, hogy átvészeljünk akár több hónapot is bevétel nélkül és el tudjuk-e viselni a sokszor méltatlan munkakörülményeket (a táskás ügynökök esetében az egész napos fárasztó házalást).

Legyünk körültekintőek a próbanapok terén is! Egyre több vállalkozásnál tapasztalható, hogy próbanapra hívják be a jelölteket, amivel önmagában még nem lenne probléma, hiszen ez az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy leteszteljék egy-egy pályázó alkalmasságát, munkabírását. A gond ott szokott lenni, hogy a nap végén nem fizetik ki a munkavállalót. Éppen ezért még a próbanap megkezdése előtt tisztázzuk leendő munkaadónkkal a feltételeket és mindezt rögzítsük írásban is! Ne feledjük, a próbanapra akkor is jár munkabér, ha végül nem mellettünk dönt a cég!

Ha a fentebb leírt helyeztek bármelyike megtörténik velünk, tudatosítsuk magunkban, hogy nem mi vagyunk a hibásak a kialakult helyzet miatt, és ha már pórul jártunk, tanuljunk az esetből és igyekezzünk elkerülni a hasonló szituációkat. Ha időnk engedi, megszerzett negatív élményeinket osszuk meg környezetünkkel vagy akár ismeretlen álláskereső sorstársainkkal is az internetes fórumok segítségével, hogy minél kevesebben essenek bele ugyanabba a csapdába.

Sziller Viktória
Tanácsadó