Love me tender – avagy mi a helyzet a munkahelyi szerelemmel?

A minap olvastam egyik HR-es szaklapban, hogy egy amerikai felmérés szerint a kapcsolatok több mint 80%- a munkahelyeken realizálódik. Kezdetben persze csupán a munka közös. Aztán a feladatok, az ebédek, végül a fénymásoló, vagy a főzőkonyha is – alkalmasint, ágy helyett. Ez egy részről érthető, hisz ha valaki napi 12 órát dolgozik, az már statisztikailag is a munkahelyén él, nem otthon.
A kollégáival pedig többet tudnak egymásról, mint a házastársak. Innen már csak egy ugrás a kapcsolat. Hisz nincs zsákbamacska, mivel volt módjuk alaposan kiismerni egymást. A „passion” ugyan legtöbbször kimarad, – mert nem a metrón, vagy egy koncerten jött az ismeretség, hanem a közös feladatokból, beszélgetésekből alakult a kapcsolat, szerelem – de ez soha nem gond.

A felmérések szerint a férfiak többsége pártolja a munkahelyi kapcsolatot. Gondolom, kényelmi szempontból. A kedves hasonló foglalkozást űz, nem kell azon agyalni, mit csinál ebédidőben, miért dolgozik olyan sokáig. Állítólag a kórházakban és a telefontársaságoknál szövődik a legtöbb munkahelyi szerelem. (A tv-sorozatok szerint is:) Sőt, mi több, eljutottunk odáig, hogy  a kutatók felmérésekkel alátámasztották: a dolgozó párok sokkal jobban teljesítenek, mivel partnerük tempójához igazítják a munkájukat.  Emellett jót tesz a cégnek, ha a dolgozók megértik egymást, és magánemberként is összetartoznak. A házaspároknak körülbelül az ötöde a munkahelyen ismeri meg egymást! Ezért a munkatársak közötti házassággal is ugyanilyen pozitív a helyzet, mivel így férjnek és feleségnek a munkahelyen és azon kívül is közös a célja. Hozzá kell tenni azonban, hogy az ilyen párok a magánéletükben egész problémahalmokat kénytelenek felszámolni,   nap mint nap, nyolctól négyig.
A pletykák, és a „viselkedés” miatt. Hisz bármi történt otthon, azt nem vihetjük be a munkahelyre, palástolni kell a csalódást, haragot, vagy duzzogást. És ez nem mindig megy tökéletesen. A szórványos perlekedést leszámítva még mindig pozitív a mérleg, és ha a kapcsolat erős, akkor fennmarad a munkahelyi hullámok ellenére is.
Azt is jól tudjuk – legalábbis látjuk, ha huzamosabb ideig dolgozunk egy vállalatnál – hogy ül az statisztikai adat, miszerint a dolgozó nőknek több mint a fele volt már szerelmes valamelyik kollégájába, és hogy a férfiak minimum háromnegyede vágyik egy habkönnyű liezonra valamelyik kolléganőjével.

Kétség kívül a flört a jó munkahelyi légkör egyik alappillére lehet. Akik részt vesznek a játékban, azok tevékenyebbek és optimistábbak, hiszen a bizsergés miatt nagyobb a lelkesedésük a munkahelyük iránt is. Minden főnök örül ennek. Így aztán a munkahelyi vezetők ma már egyre ritkábban üldözik az a szerelmes kollégákat.

De mi a helyzet akkor, ha vége a munkahelyi mézesheteknek?

Erre is kapunk statisztikát. A már meggyűrűzött kollégák egyharmada az új munkahelyi kapcsolat miatt bontja fel a házasságát, de a kapcsolatok több mint fele elhamvad még azelőtt, hogy szárba szökkenhetett volna.  Amikor ugyanis eljön az a pont, hogy dönteni kell, nyilvánosan is felvállalják-e egymást, akkor a párok többsége már dilemmában van: Bridzsitdzsonszosan titkolóznak tovább, vagy közös asztali naptárt rendelnek? Legtöbbször az előbbi megoldás lesz a befutó.  Egész addig, amíg a tűz alábbhagy, és a szerelmünk tárgya vissza nem avanzsál egyszerű kollégává. A céges bulikon összegabalyodott, alkohol által is erősen befolyásolt párok a legritkább esetben alkotnak később egy párt. Egy ilyen buli után sokszor még az is sanszos, hogy egyáltalán valaha megbeszélik-e a történteket.

Egy biztos: ahogy letesszük a voksunkat munkahelyi szerelmünk mellett, meg kell próbálnunk “csak” munkatársakként együtt dolgozni. Sem a hely légköre, sem a kollégák nem veszik jó néven a békítő és a villámhárító szerepköröket. Egyensúlyba kell hozni a két szerepkört. Otthon kapcsolat, munkahelyen kolléga. Ez természetesen mértéktartást igényel. Felejtős a forró jelenet az irodai konyhában, szerverszobában, vagy a garázsban. Amennyiben „olaszosabb” a kapcsolat, ami sok vitával és nagyjelenettel jár, nos, akkor jobb, ha az egyik főhős elmegy, mielőtt a munkahely átalakul egy rossz realitisóvá, és a kollektíva mindkettőt kiszavazza a pozíciójából.