SEGÍTSÉG! Állást keresek. Mit tartasz erősségednek és gyengeségednek?”

KÉRDÉS: “Mit tartasz erősségednek és gyengeségednek?” Van erre jó válasz az interjún?

A KARRIER COACH TANÁCSA

Persze, hogy van. És nem is bonyolult.

Amikor egy társaságban megtudják, hogy mivel foglalkozom, több beszélgetésem is volt arról, hogy utálják az olyan HR-es kérdéseket, mint például ezt. Vagy hogy miért tartod magad megfelelőnek erre a pozícióra. Mit kell ilyenkor mondani? Mi a megfelelő válasz?

Őszinte leszek: a pályázók azért utálják ezeket a kérdéseket, mert nem gondolják át, és nem készülnek fel. Nem másból, saját magukból. Mert miről is szól mindez? A pályázó értékeiről, tapasztalatáról és kompetenciáiról, mit tudna kamatoztatni az épp aktuálisan megpályázott pozícióban.

A hozzám forduló ügyfeleimet egytől egyik meg szoktam kérni arra, hogy írjanak az eddigi pályafutásukról – tapasztalattól függően – 6-8-10 oldalt, hogy hol, milyen pozícióban mik voltak a feladataik, milyen volt a nap rutinjuk, milyen projektekben vettek részt és mindezt milyen eredménnyel tették. Természetesen ennek leírása nem megy rögtön, egy alkalommal néhány óra alatt, hanem rá kell szánni némi időt és néhány napot, hogy össze tudják szedni szakmai tapasztalatuk puzzle darabjait, amiből aztán összeáll a teljes kép. Magukról.

Ez egy remek kiindulás, mert innen már nem nehéz összeszedni, hogy milyen tulajdonságok, kompetenciák is kellettek ahhoz, hogy az említett feladatokat ellássák és az eredményeket elérjék. Innen pedig már csak egy lépés annak átgondolása, hogy ezekből melyeket tudják hasznosítani a megpályázott pozícióban.

Meg is van az első kérdésre adott válasz, az erősségek, amire, ha még gyakorlati példát, netán eredményt is sikerül “csatolni”, akkor az már tökéletes lesz. Most jöhetnek a “gyengeségek”, amiket én inkább fejlesztendő területek szoktam hívni.
Általában egy jelölt nem 100%-osan tudja betölteni a megpályázott pozíciót, mivel nem biztos, hogy épp olyan szoftvert használt, másik iparágból jött, passzív az angolja, vagy az Excel tudásából hiányzik a napi gyakorlat. Ez mind lehet fejlesztendő terület, főleg, ha a leendő munkatárs szeretne is benne még jobb lenni, akkor ezzel a szakmai motiváció is megvan, a kihívás, ahogy lassan elcsépelve szoktuk mondani.

Ha valaki pedig ez alapján már akkor végiggondolja mindezt, amikor elolvassa az álláshirdetést, hogy egyrészt megfelel-e a kiírásoknak, másrészt neki az egy következő lépés lehet-e a karrierjében, akkor elkerülhető lenne a sok, alapvetően feleslegesen elküldött pályázat. Ezzel pedig nem csak a kiválasztással foglalkozó szakemberek munkája csökkenne, hanem a nemleges válaszok száma is, amit a pályázó kap.