Akit érdekel a munkavállalás Hollandiában, annak érdemes előre megismerkedni az ottani munkahelyi szokásokkal. Akkor is hasznos lehet tájékozódni, ha Magyarországról támogatnánk németalföldi ügyfeleket, például egy nemzetközi nagyvállalat munkatársaként. A holland munkakultúra ugyanis több szempontból is eltér az itthonitól. Az alábbiakban összegyűjtöttem néhány tudnivalót, amely segíthet a sikeres beilleszkedésben.
1. Hierarchia helyett csapatszellem
A holland munkahelyeken – a magyartól eltérően – kevésbé hangsúlyozzák a hierarchiát. Nálunk inkább csak multinacionális vállalatoknál találkozunk például agilis szemléletmóddal, és sokszor ezeknél a cégeknél is csak elméletben demokratikusabb a szervezet, míg a gyakorlatban a hagyományos struktúrát tapasztaljuk.
Hollandiában azonban valóban az a jellemző, hogy a feletteseink – például a csoportvezetők – megközelíthetőek. Sőt, egy magasabb beosztású menedzsert is nyugodtan megszólíthatunk, általában még tegezhetjük is, akárcsak az itthoni nemzetközi cégeknél. Ez viszont lényeges különbség a német vállalatokhoz képest, melyeknél jócskán akadnak olyan dolgozók is, akik magázódnak.
Miért van ez így? Mert a hierarchikus viszonyok helyett sokkal fontosabbak a csapat és a vállalat céljai. Így a főnök általában utasítások osztogatása helyett a megbeszélés kultúráját részesíti előnyben. Ennek megfelelően sok döntést konszenzussal hoznak meg.
Amikor hollandokkal dolgozom együtt, valóban az tapasztalom, hogy nem az számít, hogy milyen magas vagy éppen alacsony beosztásban vagyok, hanem csak az ötletem a lényeg. Egy jó javaslatot bárkitől örömmel vesznek. Így a telefonkonferenciákon szívesen meghallgatták a véleményemet akkor is, amikor még csak kezdő munkavállaló voltam. Az éremnek azonban van egy másik oldala is: többnyire el is várják, hogy az ember állást foglaljon. Az introvertáltabbak vagy szuperérzékenyek számára kihívást jelenthet, hogy nem lehet csendben végigülni egy értekezletet, mivel mindenkitől aktív részvételt várnak el.
A kötetlenebb munkahelyi légkörnek köszönhetően a kollégák gyakran munkaidőn kívül is találkoznak. Sokan beülnek péntekenként meginni valamit munka után. Erre egy kifejezést is alkottak: A vrimibo a vrijdag + middag + borrel, azaz a péntek délután közösen elfogyasztott ital (alkohol).
2. Közvetlenebb, nyíltabb kommunikáció
A tegeződésen kívül a beszélgetésekre az jellemző, hogy meglehetősen direkt módon kommunikálnak. Ez elsőre furcsa lehet: készüljünk fel rá, hogy németalföldi kollégáink köntörfalazás és hosszabb bevezetés helyett a tárgyra fognak térni, és nyíltan ki fogják mondani, amit gondolnak! Ugyanígy bátran tesznek fel kérdéseket is.
Noha egy kis időbe telhet, mire ehhez hozzászokunk, azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy általában semmilyen negatív szándék nincs emögött. Ennek a típusú kommunikációnak pedig vitathatatlan előnye, hogy egyértelmű, hogy mit gondol a beszélő, vagy mit vár el a másiktól, ami jelentősen megkönnyítheti a közös munkát. Egyről pedig nem szabad elfeledkezni: mindig tisztelettel beszéljünk a másikkal: az egyenes beszéd és a pertu is megkívánja, hogy kulturáltan fejezzük ki a véleményünket!
3. Jobb munka-magánélet egyensúly: rugalmasság, home office és részmunkaidő
Hollandiában sokkal nagyobb hangsúlyt fektetnek a munka-magánélet egyensúlyra, mint Magyarországon. A hagyományos munkaidő a magyarhoz hasonló időintervallumban van, de miután hazamentünk, nem valószínű, hogy keresni fognak minket munkaügyben, mert tiszteletben tartják a magánéletedet. Kivételek persze előfordulhatnak sürgős esetekben.
Munkaidő alatt természetesen ebédszünetet is tartanak. Először meglepőnek tűnhet, hogy ilyenkor hideg ételt szoktak fogyasztani. Ennek az az oka, hogy ebédre egyszerűbb egy gyorsan elkészíthető szendvicset magukkal vinni. Ezt Magyarországon is tapasztaltam: holland kollégáim itthon is sokszor csak kenyeret, felvágottat vagy halat és zöldséget ettek a közös irodai konyhában, és csupán esténként főztek. Náluk ugyanis a vacsora a főétkezés, amikor a családnak a terített asztal mellett beszélgetésre is jut ideje.
Irodai dolgozóknál a heti egy home office nap is megszokott. De azt is meg lehet beszélni, ha valakinek ennél több rugalmasságra van szüksége: például korábban kell elhoznia a gyerekét az óvodából. Ezeket legtöbbször meg lehet oldani, viszont fontos, hogy – amennyiben előrelátható dologról van szó -, minél előbb jelezzük.
Arra is figyeljünk, hogy a rugalmasság nem jelenti azt, hogy nem fektetnek hangsúlyt a pontosságra. Éppen ellenkezőleg: hasonlóan a németekhez, a hollandok is időben érkeznek a munkába és a megbeszélésekre. Ha valami miatt akadályoztatva vagyunk, kérjünk elnézést, és jellezzük, hogy késni fogunk!
Végül meg kell említeni, hogy nagyon sok részmunkaidős álláslehetőséggel találkozhatunk Hollandiában. Sőt, azt kell mondjam, hogy a holland részmunkaidő-kultúra egyedülálló. Náluk nem furcsa, ha egy csoportvezető szerdán egyáltalán nem dolgozik. Harminckét órában is lehetsz főnök! Ha bízol az alkalmazottaidban, jól szervezed a munkát és van egy tapasztalt munkatársad, akihez sürgős esetben lehet fordulni, akkor ez semmilyen problémát nem okoz. Akár diplomások is találhatnak félállást. Ilyesmivel – tudomásom szerint – más uniós országban csak elvétve találkozunk, vezető beosztásban pedig alig. A kismamák, beteg hozzátartozót ápolók, másodállást keresők vagy más okból kifolyólag nem napi nyolc órában gondolkodók számára sokkal több megoldás kínálkozik.
4. Külföldi munkaerő-közvetítő cégek – eltérő kultúra
A fent leírtakból azonban nem következik, hogy aki kimegy dolgozni, annak minden azonnal flottul fog menni. Hollandul tanuló tanítványaimnak és azoknak, akik uniós munkavállalással kapcsolatos karriertanácsadásért fordulnak hozzám, mindig elmondom: kint sincs kolbászból a kerítés. A rugalmas és elfogadó kultúra ellenére ott is lehet olyan csapat, amelyiknél nem jó a munkahelyi légkör, és találkozhatsz kellemetlenkedő munkatársakkal vagy főnökkel is. Nyugaton sem tökéletes minden. Akinek irreális elvárásai vannak, az csalódni fog.
Azt is meg kell említeni, hogy a fent bemutatott rugalmasság (például home office) nem minden munkakörben lehetséges: egy irodai, illetve egy fizikai alkalmazottnak a feladatok különböző jellegéből adódóan mások a lehetőségei.
Azt is fontos tudni, hogy a magyarokat alkalmazó közvetítő cégek (ún. uitzendbureau-k) sok esetben nem hollandok, hanem egy másik, általában kelet-európai országból érkezett (például lengyel) vállalkozó alapította őket. Ők magukkal hozhatják a saját szokásaikat is.
Természetesen holland közvetítők is jelen vannak a munkaerőpiacon, de náluk többnyire elvárt az ország nyelvének ismerete. A magyarok többsége éppen ezért nem velük találkozik, mivel nyelvtudás nélkül próbál szerencsét.
5. Holland nyelvtanulással több a lehetőség
Aki diplomás vagy szellemi munkát végezne, annak fontos, hogy megtanuljon hollandul. Itthon viszonylag könnyen el lehet helyezkedni egy multinál magyar nyelvtudás nélkül is. Egy külföldi még felsővezető is lehet nálunk, ha jól beszél angolul. Hollandiában sajnos nem. A világcégek állásajánlatainak jó részét nem angolul, hanem hollandul jelentetik meg. Állásvadászként pedig gyakran tapasztalom, hogy ha az angolnyelvű hirdetés szövege nem is tartalmazza az elvárt holland tudást, a jellentkezésre kattintva már szerepel a vállalat weboldalán, hogy szükséges.
A holland nyelv elsajátítása nemcsak a magasabb végzettséggel rendelkezőknek ajánlott, hanem a fizikai munkát keresőknek is: aki megtanul hollandul, az kevésbé kiszolgáltatott, és ahogy fejlődik a nyelvtudása, úgy egyre több és jobb munkalehetőségei lehetnek.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a holland cégeknél rugalmasabb és demokratikusabb a szervezeti kultúra, mint hazánkban. Aki Magyarországon jól érzi magát a multinacionális vállalatoknál, az a különbségek ellenére hamar be fog illeszkedni németalföldi munkahelyén. Sok honfitársunk kelet-európai közvetítőcégnél kezd először dolgozni, így kint is találkozhat hagyományosabb struktúrával. Megfelelő nyelvtudás és szakképzettség birtokában holland munkáltatónál is lehet pályázni, ami nemcsak egy nyitottabb és kötetlenebb munkahelyi légkört, hanem számos új lehetőséget nyithat meg előttünk.
Sudár Ágnes
Karriercoachként elsősorban multinacionális vállalatoknál való és EU-s munkavállalásra szakosodva segítem a klienseimet az álláskeresés és -pályázat során. Kiemelt területeim a Project Management, Credit, Internal Control és az ügyfélszolgálat. Tizennégy évig dolgoztam nemzetközi cégeknél, ahol állásinterjút is vezettem és tréningeket is tartottam. Németül, hollandul, angolul és spanyolul beszélek, nyelvtanárként és trénerként is támogatom a hozzám fordulókat.