Előfordulhat a karriered során olyan eset, amikor elgondolkozol azon, hogy igénybe veszel fizetés nélküli szabadságot. Van azonban néhány fontos tudnivaló, amivel jó tisztában lenni ennek kapcsán. Cikkünkben összefoglaltuk a főbb szabályozásokat a fizetés nélküli szabadságra vonatkozóan.
Mit jelent a fizetés nélküli szabadság?
A fizetés nélküli szabadság – ahogy a neve is mutatja – olyan időszak, amelyre nem jár nekünk bérkifizetés, mivel nem is dolgozunk, viszont a munkaviszonyunk megmarad.
Mikor vehetem ki?
Vannak olyan esetek, amikor alanyi jogon jár nekünk a fizetés nélküli szabadság, tehát nem kell külön engedélyt kérnünk rá a munkahelyünktől. Ilyenek az alábbiak:
- szülőknek jár a gyermek 3 illetve 10 éves koráig, amennyiben ezen időszak alatt gyermekgondozási segélyre (GYES) jogosultak;
- közeli hozzátartozó ápolása céljából is jár maximum 2 évig, viszont az ápolás indokoltságát orvosi igazolással kell alátámasztanunk;
- valamint szintén jár azoknak, akik önkéntes-tartalékos katonai szolgálatot vállalnak.
A fentiektől eltérően bármilyen más okból kifolyólag is kérhetjük a munkáltatótól a fizetés nélkül szabadság kiadását, azonban olyankor már a munkáltató mérlegelheti, hogy megadja-e nekünk azt.
Mikor kell bejelenteni?
Amennyiben eldöntöttük, hogy igénybe szeretnénk venni, akkor arra kell figyelnünk, hogy legalább 15 nappal korábban kell azt közölnünk (írásban!) a munkaadónknak, megszüntetés esetén pedig 30 nappal korábban.
Fontos: ilyenkor szünetel a biztosítás!
Jó tisztában lenni azzal is, hogy hacsak nem a fent említett 3 eset (gyes, ápolás, katonai szolgálat) miatt megyünk fizetés nélküli szabadságra, akkor nem jár nekünk biztosítás, így saját magunknak kell befizetnünk az egészségbiztosítási járulékot a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Ehhez be kell jelentkeznünk az adóhatósághoz a ‘T1011-es nyomtatványon keresztül, ami innen érhető el.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2018-ban 7.320 forint (napi 244 forint). A járulékot a változást követő 15 napon belül kell bejelentenünk és havonta (minden tárgyhót követő hónap 12-ig) addig kell fizetnünk ameddig nem vagyunk biztosítottak, vagyis ameddig tart a fizetés nélküli szabadság.
A munkáltatónak azonban lehetősége van rá, hogy ezt az összeget átvállalja a dolgozótól, azonban akkor neki ezt külön jeleznie kell 15 napon belül a NAV-nak. Ha ezt ennek ellenére mégsem tenné meg, akkor a dolgozó kötelezhető az összeg befizetésére.
Beleszámít-e ez az idő a nyugdíjba?
Sajnos mivel nem kapunk fizetést, és így szünetel a társadalombiztosítás, úgy erre az időszakra szolgálati időt sem szerzünk a nyugdíjhoz.
Mi a helyzet a szabadsággal és a végkielégítéssel?
Tekintve, hogy ezen időszak nem számít munkában töltött időnek, ezért ez idő alatt nem vagyunk jogosultak szabadságra sem, valamint a végkielégítés számításába sem veszik figyelembe.