Bizonyára sokat hallottatok az individualista társadalomról, amiben az önmegvalósítást, az egyéni sikert tartják az egyik legfontosabb szempontnak. Természetesen a társadalom beállítottsága befolyásolja az emberek életvitelét, hozzáállását a tevékenységükhöz. Ebben a cikkünkben leírjuk nektek, ennek az újszerű szemléletnek a jellemzőit, hatásait, hozzáfűződő elméleteit, leginkább a munkáltató és a munkavállaló szemszögéből.
Jellemzők
Ugyan az individualista szemléletmód az egyént helyezi előtérbe, de ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az ember csak magával törődve éli a saját életét, nem foglalkozva közösségi érdekekkel. Itt inkább az önmegvalósításról, kiteljesedésről van szó, miközben a csoport céljait is figyelembe kell venni. Viszont ebben a megújuló társadalomban nem a nép kényszeríti be az embert egy közösségbe (kollektivizmus), hanem az egyén dönti el, hogy annak a csoportnak az értékei, céljai megfelelnek-e az ő személyes elképzeléseinek.
Hatásai
Nyilvánvalóan, mint minden nagyobb szemléletnek, úgy az individualizmusnak is meg van a hatása az emberek életstílusára, hozzáállására.
Az individualista országokban az embereknek szívesen mennek be a munkahelyükre, hiszen azt csinálják, amit szeretnek, amire elhivatottak. Természetesen ebből kifolyólag hatékonyabban is tudnak dolgozni, személyesebb kapcsolatot teremtenek kollégáikkal, feletteseikel. Ha a munkáltató szemszögéből nézzük a munkához való hozzáállást, feltétlen meg kell említenünk Douglas Mc. Gregor egyik elméletét, ami jelen esetben az Y elmélet. Eszerint a vezető a beosztottjait dolgozni akaró, felelősséget vállaló munkatársaknak tekinti, és lehetőséget ad nekik a személyes fejlődésre, miközben összehangolja a csapatában lévő személyek belső motivációját a szervezet céljaival.
Az Y elméletnek van egy továbbgondolása, ami még inkább az individualista egyén irányába hajlik, ez a Z elmélet, aminek kifejlesztője William Ouchi. Az elmélet lényege, hogy a munkahelyen megteremtsék az ott dolgozók számára a legotthoniasabb környezetet. Továbbá kiemelten fontos, hogy a szervezet a céljait minél hosszabb távra tűzze ki, ezzel elérve, hogy az alkalmazottak még inkább tudjanak azokkal azonosulni. Fontos része a teóriának, hogy a vezetők a beosztottjaikat minden döntésbe bevonják, ami munkájukkal kapcsolatos, ezzel kifejezve a vezetőség felől a bizalmat, ami egy szorosabb kötődést eredményez a vállalat iránt.
Mint mindennek, úgy az individualista beállítottságnak is van némi hátránya, többek között a gyors munkahelyváltás. Ennek a negatív hatásnak az oka leginkább az egyénnek a fejlődésre való igénye, így úgymond a munkavállaló kinövi az aktuális cégnél való lehetőségeit és további előrelépés reményében akar új munkahelyet keresni.
Országok, ahol az egyéni teljesítmény a mérvadó
Fontos megemlíteni azokat az országokat, ahol átlagában jelen van az individualizmus. Ide tudjuk sorolni legfőképpen Hollandia (44%) vagy Ausztria (48), de Magyarország (50%) is ebbe a kategóriába tartozik.
Összegzésképp az individualista beállítottságú országokban az emberek sokkal boldogabbnak mondhatók el, hiszen az önálló gondolkodás, kreativitás jutalmazva van. Sokkal talpraesettebbek és több az önbizalmuk, mert ötleteik nagyobb arányban kerülnek megvalósításra – a beosztottak körében is -, így hasznosnak érzik magukat és látják az értelmét a munkába fektetett plusz energiának is, ami egyre inkább serkenti a belső motivációjukat.
Forrás: http://szamvarazs.blogspot.com/2014/10/munkahelyi-egyuttmukodes.html