Hogy és mennyire tud elhelyezkedni egy kezdő informatikus?

Az informatikus továbbra is hiányszakma

Magyarországon továbbra is hozzávetőlegesen 20.000 betöltetlen informatikai állás van, aminek nagy részét
valószínűleg nem fogják betölteni. Pedig az informatika világa igazán vonzó: a fizetések az átlagfizetés
duplájánál indulnak, otthonról, vagy esetleg a tengerpartról dolgozni sok programozó és webfejlesztő
számára a mindennapi valóság, ráadásul ez a nagy szabadság biztonsággal is párosul: egy jó IT
szakembernek nem kell attól tartania, hogy munka nélkül marad. Még állást sem kell keresniük: őket keresik
fel a fejvadászok.

Persze, nem lehet mindenki programozó. A tapasztalatom azonban egyértelműen az, hogy sokkal több
emberből lehet programozó, mint ahányan jelenleg programoznak. Ez részben a technológiai fejlődésnek
köszönhető. Ma már a régi “nagy” programnyelveknél újabb, felhasználó-barátabb programnyelvek állnak
rendelekzésünkre, mint amilyen például a Python, emellett keretrendszerek és Library-k könnyítik meg a
programozók életét. Manapság a programok nagy része a böngészőnkből fut, ami nem csak a mi dolgunkat,
de a programozók dolgát is megkönnyíti. Nagyon leegyszerűsítve a kérdést, a programnak nem magával a
számítógéppel, hanem a böngészővel kell kommunikálnia, amit jóval egyszerűbb megvalósítani.
Ez mind szuperül hangzik, ennek ellenére egy kezdő informatikus nehezen találja meg első állását! Hogy
miért? Mert a programozás egy rendkívül gyakorlat orientált szakma. Akármilyen jó “kiképzést” kaptál,
miután felvesznek egy kezdő webfejlesztőt valahova – ahogy azt egy hazai, szoftverfejlesztéssel foglalkozó
középvállalat vezetője elmondta nekem – három hónap, mire az újonc kolléga több hasznot hoz, mint a
fizetése. Addig lényegében csak tanul. Ráadásul, egy junior szoftver programozó esetén ez a betanulási
időszak jellemzően 9 hónap szokott lenni! Nem csoda, hogy a munkaadók háromszor is meggondolják,
felvegyenek-e egy újoncot.

A továbbiakban ehhez szeretnénk az “újoncoknak” néhány tippet adni.

0. lépés: tanulj jó helyen!

Ez leginkább azoknak szól, akik még csak most gondolkoznak azon, hogy tanulnak valami újat és szakmát
váltanak.
Az alapok és az első programnyelv elsajátítása egyáltalán nem könnyű! Ezért azt javasoljuk, hogy NE egy
online letölthető videóból próbálj meg boldogulni, hanem egy tanfolyamon, élő órákon élő tanártól sajátítsd el az első – és legfontosabb – lépéseket. A későbbiekben viszont rengeteg egész jó minőségű online anyagot találhatsz, amiből fejlesztheted magad, fillérekből.

Oktatótol tanulni több lehetőséged is van. Az ELTE és BME informatikai képzései jók. De ha nincs erre
most 5 éved, akkor érdemes megnézni a kisebb, magán képzéseket és bootcampeket, mint amilyen például a Prooktatás vagy a CodeBerry. Ezeknek a képzéseknek a hossza jellemzően töredéke az egyetemi képzésnek, de ennek ellenére jól használható tudást adhatnak! Léteznek államilag támogatott, vagy állami hitel lehetőséggel is igénybe vehető IT képzések is, itt viszont messze kevesebb lehetőség közül választhatunk. Az államilag támogatott felnőttképzés másik gyenge pontja, hogy azok tematikáját évekkel ezelőtt szigorúan meghatározták, éppen ezért nem feltétlenül a legaktuálisabb, a piacon jelenleg leginkább elvárt technológiákat közvetítik.

1. lépés: Tanulj meg angolul is!

Nem lehetsz sikeres programozó, ha nem tudsz angolul! A legtöbb munkahelyen időről időre külföldi
kollégákkal is konzultálnod kell, angol nyelvű dokumentációkat olvasnod és megértened, megbeszélni
valamit a külföldi megrendelővel angolul, stb. Ha szerencséd van, találhatsz olyan állást, ahol csak érteni kell angolul. Ez azt jelenti, hogy az írott angol nyelvű, technikai szöveget megérted, és youtube videókból
hallásból szintén tudsz tájékozódni, ha utána kell nézni valaminek. Figyelem: az angol tudás Google
Fordítóval NEM kiváltható!

2. lépés: Szerezz gyakorlati tapasztalatot!

Ebben a világban nem számít az elméleti tudás. Akkor ismersz egy technológiát, ha azzal egy kapott
problémát tényleg megtudsz oldani. Ezt a fajta tudást csak “csinálva” érheted el, ezért fontos, hogy
bárhonnan, de szerezz gyakorlati tapasztalatot is. Keress egy projekt munkát, hobby projektet, vagy legalább készíts el egy remek vizsgamunkát! Megfontolandó, hogy egy szimpatikus civil szervezetnek, alapítványak készíts el egy weboldalt vagy alkalmazást ingyen.

3. Mutasd be, mit tudsz!

Az elkészült munkáidat, akár teljes munkák, akár csak kód részletek, töltsd fel GitHub fiókodba. Ezek
lesznek a te szakmai referenciáid. Az önéletrajzodba (amibe természetesen belinkeled a GitHub oldaladat!)
sorold fel az összes munkát, amit te csináltál, vagy részt vettél benne – ha lehet, url-lel. A jelentékteleneket
is. Szintén fontos, ha már volt egy IT-s állásod, ott ne csak a pozíció neve szerepeljen, hanem adj konkrét
információt arról, hogy mi volt a te feladatod, milyen projektben vettél részt, egyedül vagy csoportban
dolgoztál-e, stb. Segítsd egy kicsit a HR-es munkáját, hogy Téged hívjon be interjúra 🙂

4. Keress állást bátran és pro-aktívan!

Alig találni olyan állás ajánlatot, ahol kezdőket keresnek. Azt javaslom, hogy ha a technikai feltételeknek
megfelelsz, csak az álláshirdetésben kiírt tapasztalatod nincs meg, akkor is bátran jelentkezz az állásra!
Nagyon gyakori, hogy a munkaadók egyszerűen nem találnak komolyabb tapasztalattal rendelkező fejlesztőt, ezért “kénytelenek” behívni Téged, a kezdőt is!

Semmiképp ne állj le és várj visszajelzésre miután elküldtél egy jelentkezést, inkább keresd meg a
következő, profiodba illő hirdetést és jelentkezz arra is!
A projekt- és alkalmi IT munkák, valamint kisebb cégek által meghirdetett IT állások gyakran csak Facebook
csoportokban, vagy olyan specifikus oldalakon, mint az itpeople.hu jelennek meg. Ne várd ,hogy a
sültgalamb a szádba repüljön, keresgélj egy kicsit, megéri.

5. Írj sikeres tesztet 🙂

Az állás interjú általában két részből áll. Egy beszélgetős részből és egy kifejezetten gyakorlatias teszt
feladatból. Valamilyen feladatra avgy problémára kell írnod egy kódot. Tapasztalatunk szerint, ha a kapott
feladatot sikeresen megoldod, akkor valószínűleg fel vagy véve! Akkor is, ha nincs egyetemi végzettséged,
vagy nincs meg az elvárt szakmai tapasztalatod. Nem véletlen, hogy a bootcampek, mint például a
Prooktatás, külön figyelnek arra, hogy olyan ismereteket adjank át, amivel egy ilyen beugró tesztfeladatot jó eséllyel meg tudsz oldani. Persze simán lehet, hogy egy ilyen próbatétel így is meghaladja képességeidet, de hát ezért kell több helyre is jelentkezni.

Ne csüggedj el, ha nem sikerül elsőre. Egyrészt tudd meg a munkaadótól, miért nem volt sikeres a teszted,
miben kellene fejlődnöd, hogy felvegyenek. Könnyen lehet, hogy egy online anyagból vagy egy rövid
tanfolyamból könnyen pótolható hiányosságról van csak szó. Másrészt sokszáz IT álláshirdetés van a magyar neten, és sokezer még külföldön, lépj tovább és sikerülni fog!