Az állásinterjú alkui

Mára az állásinterjú egy üzleti tárgyalássá vált. Egészen a munkaerőhiány megjelenéséig azt gondolták sokan, hogy az állásinterjú egy vizsga, ahol meg kell felelni, és akkor még az is előfordulhat, hogy állás lesz belőle, ha minden stimmel és még szerencsénk is van. Ezt is meg lehetett némi tudatossággal erősíteni, jól felkészülni, de – szerencsére – mostmár másképp van.

Most, a munkaerőhiány idején az állásinterjú egy beszélgetés, egy tárgyalás, nem vizsga, nem meghallgatás, hanem felnőtt emberek kommunikációja, ami arról szól, hogy megtalálják a közös pontokat az érdekeikben, és kialakítsanak egy hosszútávú együttműködést. Igen, érdekek mentén! Ahol még az is előfordulhat, hogy a vevő (leendő munkáltató) jobban akar venni, mint az eladó (álláskereső) eladni.

Ebben a környezetben az üzleti tárgyalás alapjait kell az álláskeresőnek is alkalmaznia.

1. Felkészülten menni a tárgyalásra: Amikor megcsörren a telefon, és meghívják állásinterjúra, fel is teheti az első kérdéseit a pozícióról, a cégről. Igen, már látta egyszer álláshirdetésben a leírást, de annál részletesebben szeretné tudni, miről fog tárgyalni.
2. Ha jól felkészült, jól tud majd kérdezni az állásinterjún is az álláskeresőnk.

Azaz, minden lehetséges részletet meg kell tudnia a pozícióról. Mik a pontos feladatok, hogyan megy a teljesítményértékelés, mit várnak tőle próbaidő végére, 1 év múlva. Milyen problémákkal fog szembesülni? Mennyire rugalmas a munkaidő, hogyan megy a szabadságolás, helyettesítés, túlóra? Milyen a hangulat a cégnél, a kollégák között?

3. Beszélni kell a praktikus feltételekről: árak, ki mit nyújt a másiknak? Azaz a munkabér, az egyéb juttatások és a munkaidő, valamint az elvárások egyeztetése létfontosságú.

Ahhoz, hogy így tudj tárgyalni, az elvárásaidat pontosan össze kell szedned, amihez érdemes végigmenni az állásinterjú alku-témakörein. Mert mire is lehet alkudni?

Fizetés: Milyen összeg, milyen feltételekkel (pl. forgalmi jutalék), milyen teljesítményértékelés mentén?

Egyéb juttatások: A cafeteria 2019-re tervezett törvényi változásai alapjaiban forgatták fel a rendszert. Érdemes megkérdezni, az adott cég hogyan kezeli az új helyzetet.

Munkaidő: Törzsidő, rugalmas munkaidő, részmunkaidő, homeoffice lehetőségek? Mind olyasmi, amit le kell egyeztetni, mielőtt megköttetik a munkaszerződés.

Próbaidő: A törvény alapvetően 3 hónapban határozza meg, de pl. kollektív szerződéssel lehet több is. Illetve arról is érdemes tájékozódni, milyen eredményt várnak a próbaidő végére tőled.

Szabadságolás: Az Mt. szerint leginkább a munkáltatótól függ, mikor mész szabadságra, de érdemes ezt egyeztetni, mert a munkáltatói márka részévé vált, hogy egyre nagyobb mértékben veszik figyelembe a munkavállalói igényeket ezügyben is.

Túlmunka kezelése: Hogyan rendelik el, hogyan fizetik? Fontos kérdés, mert időről és jövedelemről egyaránt szól.

Felmondási idő (mint a munkaszerződés egyik fontos pontja): Törvény szerint alapvetően 30 nap a munkavállalói felmondáshoz kötődő felmondási idő, de a törvény megengedő azzal szemben, hogy ezt akár 6 hónapra is ki lehet terjeszteni. Érdemes erről is beszélni, ne akkor érjen kellemetlen meglepetés, amikor már a munkaszerződést kellene aláírnod.