A megváltozott munkaerőpiaci viszonyok az álláskeresőket és a munkaadókat is változásra serkentik. Mivel gyakrabban váltunk munkahelyet, mint az korábban szokás volt, ezért kompetenciáink is mások lettek. Hogyan jelenítsük meg mindezt az önéletrajzunkban? Mit mondjunk ezzel kapcsolatban az állásinterjún? Cikkünkkel ebben segítünk!
Mi a kompetencia alapú önéletrajz?
Külalakra a modern, vagyis a kompetenciákon alapuló önéletrajz hasonlít a kronologikusan felépített CV-hez, de a megjelenítési sorrend fordított. Először jelenítjük meg a készségeinket és a bemutatkozást, valamint munkatapasztalatainkat, kezdve a legfrissebbel, és ezután soroljuk fel tanulmányainkat, végzettségeinket. Mire is jó ez? Rögtön az életrajz elején képet kaphat rólunk a munkaadó. Bevezetésként pár szóban leírhatjuk karriercéljainkat, motivációnkat. Pozitív, de mégis visszafogott – nem önfényező – képet adhatunk magunkról, és arról, mivel foglalkoztunk idáig.
Mely esetekben ajánlott ezt a formátumot használni?
- Pályakezdőként, hiszen ha kevés korábbi munkahelyünk volt, még nagyobb hangsúlyt kapnak készségeink.
- Ha hosszabb ideig kimaradtunk a munka világából (például az anyaság okán).
- Karrierváltás esetén, ahol bizony magyarázatot kell adnunk arról, miért döntöttünk a váltás mellett, és miért leszünk mégis megfelelőek egy új munkakörben.
- Ha túl sok munkahelyünk, vagy munkakörünk volt.
Mire kíváncsi a munkaadó?
Nem csak kompetencia alapú önéletrajz, hanem szakmai kompetenciákat mérő állásinterjú is létezik. Ilyenkor strukturált, irányított kérdéseket tesznek fel, mellyel azt vizsgálják, megvannak-e a jelöltben azok a készségek, melyekre szükség van az adott pozíció betöltéséhez. Korábbi cikkünkben már ejtettünk szót a kemény és lágy készségek (soft/hard skills) közti különbségekről, és ebben az interjú típusban inkább ez utóbbit veszik górcső alá.
A STAR-módszer
A STAR szó rövidítés, mely azokból az angol alapfogalmakból áll össze, aminek mentén monitorozzák a jelöltet. Ilyenkor általában azt kérik, meséljen el a pályázó egy olyan helyzetet, amiben egy nehéz, kihívást jelentő feladatot kellett megoldania, és azt sikerrel véghezvitte.
S – situation – helyzet: Ez maga a kihívás, a szituáció. Röviden, tömören érdemes összefoglalni, hogy miről van szó.
T – task – feladat: Mi volt a pályázó feladata ebben a szituációban? Mit vártak el tőle és miért?
A – action – művelet, cselekvés: Mit tett ebben a helyzetben, hogyan oldotta meg?
(Önéletrajz esetében érdemes a „T” és „A” pontot összevonni.)
R – result – eredmény: Mi lett a végkifejlet, hogyan oldódott meg a probléma?
Amire érdemes odafigyelni, az az, hogy konkrét, érthető, és adatokkal alátámasztott példákat hozzunk. Legyen a mondandó írásban, és interjú esetében is tömör, lényegre törő, illetve kerüljük a közhelyeket. A megoldás és a végeredmény résznél jöhetnek a konkrét adatok, például „egy 30 fős csapatot kellett irányítanom”, vagy „15%-os növekedést értünk el”. Mindenképp a sikereket, eredményeket mutassuk be, figyelve a mennyiség-minőség arányára. A leendő munkaadó nem az apró részletekre kíváncsi, hanem arra, hogyan oldunk meg egy problémát, hogy viselkedünk egy kihívást jelentő helyzetben, mennyire tudunk másokkal együttműködni, vagy egy folyamatot irányítani. Az önéletrajz benyújtása előtt érdemes megnézni az adott munkakört részletesebben, feltérképezni, hogy milyen készségek fontosak a pozíció betöltéséhez. Minden esetben igazítsuk az életrajzunkat a konkrét álláshoz, ezzel is a professzionalizmust mutatjuk.
Te is szeretnél modern, a mai munkaerőpiac igényeinek megfelelő önéletrajzot? Töltsd le önéletrajz sablonunkat, amit egyszerűen alakíthatsz és formázhatsz a saját igényeid szerint. Kattints a képre:
