Időről időre megjelennek cikkek a sajtóban, amik a „menő” cégek állásinterjús fura – agyafúrt – kérdéseit tárgyalják. Többnyire technológiai és pénzügyi-gazdasági szakterületek multinacionális cégeire, azok gyakorlataira hivatkoznak. De mi történjen, ha álláskeresőként, állásinterjún kapjuk meg ezeket a kérdéseket?
1. Nem baj, ha megdöbbensz.
Ne ess kétségbe a saját első reakciódtól! A meglepődés, megdöbbenés természetes, még akár ki is fejezheted ezt („most meglepődtem ezen a kérdésen, de azt válaszolnám, hogy …”).
2. Ne háborodj fel, ne kérd ki magadnak az oda nem illő feladatot, kérdést!
Ez az egyetlen válasz, amivel biztosan elbukod az állást! Minden más működhet – tekintve, hogy ezekre a kérdésekre nincs tudományosan, szakmailag elvárt jó válasz. Ne feledjük, ez egy teszt, a teszt pedig pont arra szolgál, hogy lássák, hogyan állsz türelem, higgadtság dolgában. Hogy HR-szakmailag és etikailag mennyire helyes ez az interjútechnika, az más lapra tartozik. Akkor és ott az állásinterjún ez nem fontos – később, ha már kolléga vagy, esetleg lehet jelezni, hogy ezt kellemetlennek érezted.
3. Adj időt magadnak a válaszra!
„Egy pillanat, ezt most át kell gondolnom” – Ez már csak azért is jó felvezetése a válaszodnak, mert ha a munkakörödben jön egy váratlan helyzet, akkor is ugyanezt kell tenned. Először gondolkodjunk, utána cselekedjünk. A higgadtság, a saját magunkkal szemben tanúsított türelem nem okozhat bajt. Ha az interjúztató esetleg sürget, ne hagyd magad.
4. Ha több jónak tűnő válasz jut eszedbe, mondd el mindet!
Alapvetően ezekre a kérdésekre nincsenek jó válaszok, leginkább arra kíváncsiak, hogy a válaszod mire alapozod. A gondolatmenet, a logika, az előzetes ismereteid, az általános tájékozottságod, amiket felhasználtál a válaszadáshoz sokkal fontosabbak, mint maga a válasz.
5. Ha különösen érzékenyen érint a kérdés, jelezd nyugodtan!
A pszichológia tudománya „trigger”nek hívja azt a jelenséget, amikor valamilyen múltbeli negatív élményt, érzést előhoz egy egyébként ártatlannak tűnő kérdés. Az állásinterjú egy speciális stresszhelyzet, ilyenkor ez még inkább kockázatos helyzet. Pl. megkérdezik, hogyan írnád le egy vaknak a sárga színt… Ha épp egy közeli hozzátartozód vak, ez számodra nagyon rossz érzéseket kelthet. Jelezni kell, elmondani azt, miért is kényelmetlen ez most neked. Van, amikor azt kérdezik, mit ennél pl. egy katasztrófa, baleset egyetlen túlélőjeként. Ahogy említettem, etikailag kérdőjeles ez a módszer, de neked leginkább magadat kell ilyenkor védeni – minél több udvarias, de negatív visszajelzést kapnak az így interjúztatók, annál hamarabb fog ez a módszer elfogadhatóvá finomodni.
A stresszinterjúk után ez lett az újabb „divat”, amivel az álláskeresőknek az a dolga, hogy jelezzék az ellenérzéseiket, ha vannak. Tekintve, hogy a munkáltatóknak, HR-eseknek egyre fontosabb a jelöltélmény is, van helye az álláskeresők visszajelzéseinek.