A toborzáshoz kapcsolódó adatkezelések vizsgálata során kiemelkedő jelentőséggel bír a pályázó (érintett) rendelkezésére álló jogosultságok áttekintése, hiszen általánosságban véve maga az adatvédelem funkciója is az, hogy a személyes információk, adatok védelme révén kimondottan az egyén cselekvési szabadságát, autonómiáját, háborítatlan magánélethez való jogát oltalmazza.
Éppen ezért alapjogvédelmi szempontból (is) indokolt azoknak a kérdéseknek a tárgyalása, amelyek a munkaerő-kiválasztás során a kiszolgáltatottabb helyzetben lévő fél mozgásterét tekintik át.
Magától értetődően a munkaerő-toborzás világában is érvényes az a premissza, miszerint a pályázók számos jogosultsággal bírnak, melyek lehetővé teszik számukra, hogy ebben a dimenzióban is urai maradjanak személyes információiknak.
Általános érvénnyel leszögezhetjük azt is, hogy az adatok kezelésért vagy feldolgozásáért felelőst terheli a kötelezettség, hogy ne csupán tiszteletben tartsa az adatalany jogait, de segítse őt azok érvényesítésében is. Ez utóbbi tétel a jóhiszeműség és tisztesség követelményéből levezethető kölcsönös együttműködés polgári jogi – és egyúttal munkajogi – alapelvét juttatja érvényre.
Az érintetti jogok katalógusa
A GDPR a 12-24. cikkekben részletesen tárgyalja az érintettet megillető jogok rendszerét, melyek az egyik legfontosabbik a tájékoztatáshoz, és a vele szorosan összefüggő hozzáféréshez való jog. Ennek lényege, hogy az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelőtől felvilágosítást kapjon arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, s ha igen, ezek a műveletek milyen adatokra, milyen célból, jogalappal és időtartamban terjednek ki.
Fontos garanciális szabály, hogy a tájékoztatást indokolatlan késedelem nélkül és díjmentesen kell biztosítani (utóbbi esetében kivétel, ha a kérelem egyértelműen megalapozatlan vagy ismétlődő, eltúlzott jellegű, bár ezt az adatkezelőnek kell bizonyítania).
A hozzáféréshez való jog integráns részét képezi az érintett részére történő ún. másolatkiadáshoz való jog is. Ennek kapcsán idén májusban az Európai Bíróság az adatalanyok szempontjából kedvező döntést hozott egy osztrák ügyben, a luxembourgi fórum ugyanis kimondta, hogy a személyes adatok másolatának igényléséhez való jog magában foglalja, hogy az érintett változatlan és érthető reprodukciót kapjon az összes ilyen adatról. A másolatnak tehát tartalmaznia kell az adatkezelés tárgyát képező összes személyes adatot, azt nem lehet csupán elnagyoltan, táblázat vagy lényegi összefoglaló keretében kiadni.
A pályázót a fentieken túlmenően megilleti a törléshez („elfeledtetéshez”) és a helyesbítéshez való jog is, vagyis az érintett jogosult arra, hogy kérésére az adatkezelő törölje (vagy pontosítsa) a rá vonatkozó személyes adatokat, amennyiben további adatkezelési műveletekre nincs szükség vagy azok – valamilyen okból kifolyólag – immár nem tekinthetők jogszerűnek. Megjegyzendő, hogy az adatalany jogosult egy korábbi adatkezelési tevékenységhez adott hozzájárulásának visszavonására is, e cselekmény (ti. a hozzájárulás visszavonása) egyébiránt a törléshez való jog gyakorlásának egyik indoka is lehet.
A fentebb említett másolatkiadáshoz való jog szorosan összekapcsolódhat az adathordozhatósághoz való joggal, amelynek keretében az érintett jogosult arra, hogy a rá vonatkozó személyes adatokat az adatkezelőtől rendezett formátumban megkapja, továbbá jogosult arra, hogy ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt a korábbi adatkezelő akadályozná.
Informatika | Gyártás/Termelés | Műszaki | Pénzügy/Számvitel | MUTASS TÖBBET >>
Eljárási jellegű jogosultságok
Az eddigiekben tárgyalt adatvédelmi jogosultságok alapvetően az érintett személyéhez kötődve „anyagi jogi” jellegűek. Előfordulhatnak azonban olyan élethelyzetek, amikor az adatalany jogai érvényesítése érdekében külső, harmadik szereplő eljárásba való bevonását tartja indokoltnak. Az e kategóriába sorolandó jogosultságok – melyeket a GDPR VIII. fejezete fed le – a toborzás folyamán is relevánsak.
Az egyik ezek közül az adatvédelmi felügyeleti hatóság, a másik pedig a bírói fórum eljárásba való bevonásának lehetőségét illeti. A felügyeleti hatóságnál történő panasztételhez való jog keretében az érintett jogosult arra, hogy adatvédelmi felügyeleti hatóságnál panaszt tegyen, ha megítélése szerint személyes adatainak kezelése jogellenes.
A másik lehetőség a bírói jogvédelem eszköze, ami két aspektusból vizsgálható: egyrészről értelmezhető úgy, hogy az adatalany bírósági jogorvoslatra jogosult a felügyeleti hatóság rá vonatkozó, jogilag kötelező erejű döntésével szemben, másrészről az érintett az adatkezelővel szemben is bírói jogorvoslattal élhet, amennyiben az adatkezelő (vagy adatfeldolgozó) gyakorlatát ítéli jogszabályba ütközőnek. A megfelelő ügyintézéshez, a hatékony jogorvoslathoz, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jog egyébiránt az EU Alapjogi Chartájában is nevesített alapjogok közé tartozik.
Smart Specialist Zrt.
Szakértőink több éves, kiemelkedő képzettséggel és tapasztalattal rendelkeznek az adatvédelem területén a legkülönbözőbb iparágakban, valamint hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Szakmai igazgatónk dr. Bárányos Krisztina már a GDPR rendelet előkészítésében is részt vett. A csapatunk szakértői között vannak ügyvédek, jogászok, IT és IT biztonsági szakértők, projekt menedzserek. Legyen szó a GDPR bármely eleméről, minden igényt kielégítő megoldásokat kínálunk az ország egész területén. A cégre szabott dokumentációkat el is magyarázzuk, hogy mit, mikor és hogyan kell használni.